Idén – Mindszenty József május 6-i égi születésnapjához kapcsolódóan – május 7-én, szombaton ismét a hagyományos módon rendezték meg az Országos Mindszenty Engesztelő Zarándoklatot. A Mindszenty József bíboros boldoggá avatásáért az esztergomi bazilikában bemutatott ünnepi szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, prímás volt, a szentbeszédet Francesco Moraglia velencei pátriárka mondta. A zarándoklaton a görögkatolikus főpásztorok is részt vettek.
A szentmisén koncelebráltak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia jelen lévő tagjai – Bábel Balázs kalocsai érsek, Kocsis Fülöp görögkatolikus metropolita, Marton Zsolt váci püspök, Berta Tibor tábori püspök, Szocska Ábel görögkatolikus püspök, Beer Miklós nyugalmazott váci püspök, Cserháti Ferenc és Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspökök –, Orosch János nagyszombati érsek, valamint José Salas Castañeda atya, az Apostoli Nunciatúra ideiglenes ügyvivője.
Erdő Péter bíboros köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy az idén a járványos időszak visszavonulása után ismét együtt ünnepelhetünk és „fölszabadult lélekkel kérhetjük a gondviselő Istent, hogy Egyházunk és hazánk nagy tanúságtevőjét”, Mindszenty József bíborost mielőbb a boldogok és szentek sorában tisztelhessük.
A főpásztor megköszönte Francesco Moraglia velencei pátriárkának, hogy elfogadta a felkérést a szentbeszéd elmondására, és hogy szolidáris, testvéri szeretettel viseltetik a magyar nép iránt. Erdő Péter külön szeretettel üdvözölte a fiatalokat, akik kerékpárral érkeztek Esztergomba, főleg hogy egy másik nagy kerékpáros esemény, a Giro d’Italia miatt sok akadályt kellett leküzdeniük.
Francesco Moraglia velencei pátriárka prédikációjában emlékeztetett, hogy Mindszenty József bíboros egész életével személyessé és gyümölcsözővé tette a keresztség ajándékát, és hűségesen megvalósította azt a bátorság, a becsület, az Isten és a népe iránti feltétlen szeretet által. A magyar hercegprímást a személye elleni támadások, az üldöztetés, a hosszú és megalázó börtönévek, a kényszerlakhelyek sem tudták elnémítani és eltávolítani az igazságtól és a szeretettől. Emberi szemszögből nézve Mindszenty számtalan vereséget szenvedett, ám végül mégis győzedelmeskedett minden hazugság, testi és lelki erőszak, a különféle emberi alkudozások fölött. Nem aggódott a kívülről jövő fenyegetések miatt, mindig tudott a benső, hitből fakadó emberi, közösségi és lelki erejéből meríteni – emelte ki Francesco Moraglia, és hozzátette, főpásztorként így tudott szabad és hűséges maradni hivatásához, küldetéséhez, és így tudta folytatni az evangélium hirdetését.
A velencei pátriárka szerint a hercegprímás evangéliumi értelemben szabad emberként nagy védelmezője volt a szabadságnak – különösen a lelkiismereti és vallásszabadságnak – azokban az években, amelyek a magyar katolicizmus keresztútját készítették elő a katolikus iskolák államosításával, a vallásos nevelés fokozatos korlátozásával, majd ellehetetlenítésével, a szerzetesrendek feloszlatásával, valamint az élet és a világ materialista felfogását kialakító folyamatok támogatásával. Ő pedig ezalatt mindvégig szót emelt ezeknek az alapvető szabadságjogoknak a hiánya miatt.
„Mennyire a szívünkön kell viselnünk a szabadságot, és mennyire fontos ez! – mondom ezt most elsősorban a jelenlevő fiataloknak. Tudjunk igent és nemet mondani, hűen Jézus evangéliumához és keresztségünkhöz, hiteles tanúságtevőként vagy akár vértanúként!” – buzdított a velencei pátriárka, említést téve arról is, hogy milyen fontos védelmezni és előmozdítani a társadalom nevelési szabadságát. „A katolikus gondolkodás elismeri az államot és szerepét a nevelés terén, de mindenekelőtt a szubszidiaritás elvét hangsúlyozza, amely szerint a nevelés jogának és kötelezettségének letéteményese a család, melyet az államnak támogatnia kell ebben a feladatában oly módon is, hogy tényleges választási szabadságot biztosítson számára. Nagyobb nevelési szabadságot kérni és követelni sohasem vallási kérdés, hanem a sokszínűségért, a társadalom javáért, a civil társadalomért – az egészséges laicitásért – folytatott küzdelem” – vélekedett Francesco Moraglia.
Az ünnepi szentmisén a magyar politikai, társadalmi és kulturális élet számos képviselője, a diplomáciai testület tagjai, valamint katolikus intézmények növendékei és tanárai – a budapesti Pannonia Sacra, a Szent János Apostol-, a Szent Gellért- és az esztergomi Mindszenty-iskolák közössége – töltötték meg teljesen az esztergomi bazilikát. Budapestről kerékpárral és gyalog zarándokoltak diákok és kísérőik Esztergomba.
A szentmisét követően Erdő Péter bíboros, prímás a Szent Adalbert Központban ünnepélyes keretek között Mindszenty-életműdíjat adott át Vertse Mártának, a Vatikáni Rádió magyar adása Rómában élő nyugalmazott főszerkesztőjének, valamint Vincenzo Criscuolo kapucinus szerzetesnek, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja posztulátorának, aki 2007 és 2019 között a Mindszenty-ügy relátora volt.
Francesco Moraglia velencei pátriárka szentbeszéde teljes terjedelemben, magyar fordításban IDE kattintva olvasható.
Szöveg: Zsuffa Tünde/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, fotó: Merényi Zita/Magyar Kurír
Nyíregyházi Egyházmegye
H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 |
||||||
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
29 |
30 |
31 |