Papszentelés Tokajban

Papszentelés Tokajban

Dr. Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök május 25-én szenteli áldozópappá Gorcsa János diakónust Tokajban. A szentelendővel a Miskolci Egyházmegye munkatársa beszélgetett.

Forrás: Miskolci Egyházmegye2022. május 21. 17:00

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 677 napja íródott

Tokajban lesz a papszentelésed.  Mit jelent számodra ez a hely? 

Az egész gyermekkoromat itt töltöttem. Óvodától kezdve itt nevelkedtem. Az ország egyik legjobb helyének gondolom ezt a várost, de ebben a városban gyereknek lenni tényleg a legjobb. Olyan élményekkel gazdagodtam. amit kevés városban tapasztal meg az ember. Ha kedvünk támadt, akkor a hegyen keresztül mentünk haza az iskolából. Igaz, hogy így egy órával tovább tartott a hazaút, de örök élmények maradtak ezek a "kirándulások". A testvéreimmel nyarakat töltöttünk a Bodrog parton, bicikliztünk, túráztunk. A természet közelsége meghatározta a gyerekkorunkat. 

Papcsaládban nőttél fel, szinte azt is mondhatnánk a templom „közelében”. Mennyire könnyítette ez meg a hivatásválasztást?

Igen, szó szerint a templom mellett nőttünk fel. Óvodában még magyarázkodni kellett hogy nem a templomban lakunk, csak mellette. :) Természetes volt a templom közelsége, hogy a kertben folyó focimeccs végét harang jelzi és kezdődik a paraklisz. Belenevelkedtünk, hogy az imádság az életünk része legyen, de a hivatás nem választás kérdése volt, hanem inkább válasz  Isten hívására. Életem során sokszor kérdezték tőlem, hogy miért akarok pap lenni? Én mindig azt válaszoltam, hogy nem én akarok… 

Jelentett-e nehézséget hogy édesapád is áldozópap, és testvéreid is hasonló hivatás felé irányultak vagy inkább segítség, támasz? 

Mindig támaszt jelent az embernek ha nem egyedül kell megvalósítani az álmait. Én harmadik fiúként már egy kitaposott úton járhattam. Ugyanakkor mindig is éreztem életem során, hogy a név kötelez. Az édesapám és a testvéreim  nyomdokain járva sokszor tapasztaltam, hogy egy általuk kialakított képnek kell megfelelnem. Ez sokszor nehézséget okozott, abban hogy a saját személyiségemet kibontakoztassam. De nem ragaszkodtam görcsösen ahhoz, hogy megfeleljek ezeknek  az elvárásoknak, hanem a saját céljaimat azzal az természetességgel próbáltam elérni, ahogyan bele nevelkedtem. 

Tanulmányaid befejezése óta Sajópetriben segítetted a közösséget. Milyen területeken tevékenykedsz? Milyen tapasztalatokkal gazdagodtál? 

2018 szeptembere óta a munkám legfontosabb területe a hitoktatás volt a szomszédos Sajóládon, a Fráter György Katolikus Általános Iskolában. 

Emellett bekapcsolódtam a Sajópetriben immáron tíz éve működő Haza-várlak tanoda életébe is, ahol délutáni foglalkozást biztosítunk a rászoruló gyerekek számára. Az általános iskola megkezdésétől kísérjük a gyerekeket a felnőtté válásig. Nagyon sokszínű munkát tudunk végezni: korrepetálást, készségfejlesztést biztosítunk, segítünk a továbbtanulásban, a szakma megszerzésében, de szórakozást is kínálunk, játékokat tanulunk, sportolási lehetőséget, kirándulásokat, nyaralást szervezünk. Igyekszünk segíteni mindenkinek aki jó szándékkal jön be a tanodába.

Valamint lelkipásztori kisegítőként az egyházközség életébe is bekapcsolódhattam. Az elmúlt fél évben pedig már mint diakónus tudtam szolgálni az egyházközség imaéletét, Thodory Ferenc parókus atya vezetésével, akinek ezúton is köszönöm a támogatását.  

Mit jelent számodra a szolgálat?

Számomra a szolgálat azt jelenti, hogy az embereknek megmutassam, hogy jó az Isten jelenlétében lenni. Ha ezt megtapasztalja valaki, akkor minden más eltörpül emellett, az előtte megtapasztalt örömök és fájdalmak is más megvilágításba kerülnek. Ha az ember életének a fókuszába Isten kerül, a világi dolgok elveszítik jelentőségüket, és a valódi értékek felszínre kerülnek. Ezt a tapasztalatot szeretném átadni, ez lenne az én szolgálatom. 

Van választott jelmondatod? Milyen érzések kötnek ezekhez a szavakhoz? 

Ezt a jelmondatot még propedeutikus évemben választottam, végig kísért tanulmányaim során és úgy érzem hivatásom során is meghatározó lesz. “Menj tehát, én pedig a száddal leszek, és megtanítalak arra, hogy mit beszélj!” (Kiv 4,12) Isten ezeket a szavakat Mózes meghívásakor mondja, mikor ő alkalmatlanságát bizonygatja Istennek. Életem során sokszor én is Mózes helyében éreztem magam a hiányosságaim miatt, ugyanakkor mindig éreztem Isten hívó szavát és biztatását.

Forrás: Miskolci Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye

papszentelés, tokaj, Gorcsa János




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2024 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert