Bátorság, ünnepélyesség, öröm – 75 éves a Kálmánházi Görögkatolikus Parókia

Bátorság, ünnepélyesség, öröm – 75 éves a Kálmánházi Görögkatolikus Parókia

„Processzió, bátorság, ünnepélyesség, öröm. Ezek a szavak jutnak eszembe és visszhangoznak fejemben ünnepünk másnapján. Október 1-jén búcsúünnepet tartottunk Kálmánházán, hiszen templomunk az Istenszülő oltalmára van felszentelve. Nem is akármilyen búcsúünnepet, hiszen 75 éves lett egyházközségünk. Akik ott voltunk – szerintem mindannyian – ma is, most is az Istenszülő oltalmáról tanúskodhattunk.” – Orosz Beáta személyes hangvételű riportját olvashatják.

Szöveg és fotó: Orosz Beáta2022. október 3. 09:10

Ahogy parókiaalapító őseink is – bár még nem tudták, hogy a több évtized múlva megépülő templomnak ez lesz a címünnepe – szintén az Istenanya oltalma alatt találhatták magukat 1943-ban, amikor bátran kiálltak húsvét másodnapján a püspöki kocsi elé, és megállították, hogy nyomatékosítsák kívánságukat egyházuk vezetője felé, hogy nekik igenis saját pap kell, igenis saját templom és egyházközség kell. Ha belegondolok, ehhez igen nagy bátorság kellett, és nem tudom, ma bennem lenne-e ilyen bátorság... De ők nem adtál fel azt, amire vágytak, amiért többször folyamodtak már az egyházmegyéhez – bár szegény falu révén az anyagi alapokat alig, vagy inkább csak hiányosan tudták előteremteni: kellett ahhoz sok áldozat, sőt szívfájdalom is, hiszen a hiányzó összeghez hozzájárult olyan föld ára is, melyet egy a szülői házhoz haza nem tért, világháborúban elesett ifjú emlékére ajánlottak fel szülei. És főpásztoruk megértette és értékelte ezt a bátorságot.

Magamban kerestem tegnap azt a pillanatot, amit átélhettek ott, azon a húsvét másodnapon azok a bátor asszonyok és férfiak, akik megálltak a püspök autója előtt. Lobogtak a templomi zászlók, a feltámadt Krisztus tiszteletére felvett levendulaszagú ünnepi viseletek fehérlettek a kora tavaszi napon, talán felcsendült egy-egy ma is ismerős dallam… kimerevedik elém ez a kép. Mit élhettek át akkor, abban a pillanatban, amikor megállt a püspök autója? Mit gondolhatott a püspök, mikor megtudta processziójuk okát?

Ezt a pillantnyi csendet, feszült pillanatot, ezt a fajta izgatottságot kerestem búcsúünnepünkön én is: belépve a feldíszített templomba, az egyre zsúfoltabb padsorokban, a sok ismerős és ismeretlen arcban, a püspök atya és kíséretének megérkezésében, az ünnepi Szent Liturgia magasztosságában, Ábel püspök szentbeszédében, aki arra bíztatott minket, hogy bátran keressük ma is az Istenszülő oltalmát. Azt hiszem, mindben benne volt – az egész ünnep során érezhettük, hogy pártfogásába vette az ittenieket az Isten Anyja. Ahogy a régiek ügyét is, hiszen Dudás püspök letért útjáról, betért a kis magtárból kialakított templomukba, és pár évre rá 1947-ben megalapította a Kálmánházi Görögkatolikus Egyházközséget.

Vigyük magunkkal mi, utódok is ezt a bátorságot, örömre való nyitottságot és hűséget. Úgy hiszem, lehetséges – az Istenszülő oltalma alatt.

Szöveg és fotó: Orosz Beáta

Nyíregyházi Egyházmegye

jubileum, Kálmánháza
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2022 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert