Nyírgyulaj – kánoni látogatás a 19. században

Nyírgyulaj – kánoni látogatás a 19. században

Nemrég zajlott Nyírgyulajban kánoni látogatás – a 19. század óta először az egyházmegye történetében. Ehhez kapcsolódóan hoztunk Önöknek levéltári forrást a korábbi, 1824-es kánoni látogatásról.

Forrás és fotó: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára2023. március 15. 12:00

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 351 napja íródott

A Munkácsi Egyházmegye területén Szabolcs vármegye Gyulaji Esperesi Kerületében 1824-ben került sor görögkatolikus kánoni látogatásokra. Jelen forrásdokumentum szemlélteti, hogy Pótsy Elek püspök – az egyházlátogatás alkalmával készített jegyzőkönyv szerint – mit tapasztalt [Nyír]gyulaj község vonatkozásában.[1]

 

[1.] Ez a saját alapból fenntartott templom a hívek kegyes adományaiból, szilárd anyagokból épült, 1809-ben fejezték be teljesen. Körülbelül tíz éven keresztül épült. Molnár György karászi parókus, gyulaji esperes áldotta meg 1807-ben. A templom fekvése kedvező, ugyanis egy dombon, tűzveszélytől mentes [helyen], mégpedig a falu északi részén, a parókia és a kántorház között helyezkedik el. A templom belül régi oltárképpel, új ikonosztázzal, szószékkel és kántorpadokkal el van látva. A torony és a templom tetőzete mégis renoválásra szorul, a templom kerítése még nincs teljesen kész. Van három harangja, amelyek közül a legnagyobb 200, a másik 120, a harmadik körülbelül 80 [font] súlyúnak tűnik.

2. A templomnak a Báthoryak idejéből két telke van, ehhez értve a kántorét és a harangozóét is, [amelyeket] éppen úgy emberemlékezetet meghaladó idő óta a templomszolgák számára a hozzájuk tartozó kültelkekkel is kiadták, azonban tekintetes gróf Károlyi 1812. évi falubeli bevezetése alkalmával, a szóban forgó részek úrbéri szabályozásakor, a kántornak fél telket adtak. A templom [fenntartási] alapját elfoglalták. Ezek szabályozása és a tényleges szabályozás után a cáfolhatatlan érvek alapján bizonyítást nyert, hogy a lefoglalás illegális volt […].

7. Az egészen új parokiális házat a földesúr építtette teljes egészében saját költségén, szilárd anyagokból; 5 helyiségből áll, két nagyobb lakószobából, kézikamrából, pitvarból, konyhából és pincéből. A parokiális ház fenntartása a hívekre tartozik. Az udvar a kerttel együtt alkot egy holdat, északról a templom és a kántor kertjével szomszédos, délről Zombori Péter telkével, amelyre joga van a tekintetes Károlyi grófnak. A parokiális házon túl, amelyet kerítés övez, van kert, kocsiszín, disznóól és kút – a cséplőkertben pedig, amely a keleti beltelek részét teszi ki, van istálló szarvasmarháknak és lovaknak, de már szerfelett ósdi, és van másik kút, hozzávalókkal. Mindezek fenntartása a hívekre nehezedik. 

Lyachovits János 

gyulaji parókus 

[1824] 

Kapcsolódó:

Bepillantás a nyírgyulaji görögkatolikus templomba

Kánoni látogatás Nyírgyulajban

 

[1] Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára VI–1–a.; Nyirán János – Majchricsné Ujteleki Zsuzsanna: Görögkatolikus kánoni látogatások Szabolcs vármegyében: 1816–1824. Hajdúdorogi Főegyházmegye, Debrecen, 2017. 378–390. 

Forrás és fotó: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára

Nyíregyházi Egyházmegye

levéltár, forrás, Nyírgyulaj
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2024 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert