Magyarok Nagyasszonya ünnepe Nyíregyházán

Magyarok Nagyasszonya ünnepe Nyíregyházán

Nagy ünnep volt Nyíregyházán a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban október 8-án. Templombúcsút tartottak, megáldották a felújított társszékesegyházat, valamint letették a főplébánia mellett épülő Római Katolikus Rendezvényközpont alapkövét.

Forrás és fotó: magyaroknagyasszonya.dnyem.hu2023. október 10. 15:16

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 288 napja íródott

A szentmise főcelebránsa és szónoka Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök volt, aki a liturgia elején a templomot, majd a szentmise után az épülő rendezvényközpont alapkövét megáldotta.

Az ünnepségen részt vettek: Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspök, Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök, Németh István püspöki titkár, Csordás Gábor, az egyházközség plébánosa, az egyházközséget képviselő lelkipásztorok, valamint Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, dr. Szabó Tünde és dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselők, dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere, Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke, dr. Galambos Ildikó, a Nyíregyházi Járási Hivatal vezetője, Béres Nándor, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye gazdasági igazgatója, dr. Béres Diána egyházmegyei jogtanácsos, Némethné Székely Julianna tanfelügyeleti és Kovács István oktatásszervezési EKIF igazgatók, az egyházmegyei intézmények vezetői és az egyházközség hívei.

Magyarok Nagyasszonya örömünnepén a Boldogságos Szűz Máriát köszöntötték a hívek a gyönyörűen felújított társszékesegyházban.

„A legszebb mégis az Istennek tetsző életű, tisztalelkű ember, aki magában hordozza Isten dicsőségét, a mennyországot. Az Úr a szívünkbe akar költözni, hogy ott legyen az ő országa, úrsága, hogy elvigyük embertársaink közé, és tudjunk szeretetéről tanúságot tenni” – köszöntötte a jelenlévőket Palánki Ferenc megyéspüspök a szentmise elején, majd megáldotta a vizet, meghintette a híveket, a templomot, ezzel is áldást kérve életükre és a templomra.

Püspök atya az elhangzott evangéliumi szakaszra, abban Mária igenjére mutatott (Lk 1,26-28). Mária meglepődik azon, amit az angyaltól hall, majd kimondja: „Legyen nekem a te igéd szerint” (Lk 1,38). „Mária igenje lehetőséget adott Istennek, hogy eljöjjön erre a világra, és elkezdje a világ újra fölszentelését.

Az az ember, aki igent tud mondani az Isten akaratára, aki befogadja Istent az életébe, munkatársa lesz az Istennek a világ felszentelésében”

– fogalmazott a főpásztor, majd a felszentelés, a szent, a profán szavak jelentését magyarázta: a profán az, ami Istentől elszakadt, Istentől távoli, vagy istennélküli, a szent pedig az, aki Istenhez tartozik. A főpásztor kifejtette, hogy a keresztény ember szereti megszenteltetni a házát, húsvétkor az ételeit, a környezetét, az iskoláját, az intézményeinek épületeit, hogy az az Istennek lefoglalt terület legyen. Istennek szentelt terület az, ahol az Isten uralkodik, és ott van Isten országa. Ahol Isten országa van, ott az ő dicsősége, ahol a dicsősége, ott van a mennyország. Nem saját erőből, hanem Isten kegyelméből tudjuk lehívni az ő kegyelmét, a szeretetét, és tudjuk imádkozni, hogy jöjjön el az ő Szentlelke, alakítson, formáljon, szenteljen bennünket, hogy az egész életünk Istennek tetsző élet legyen – fogalmazott.

Ezt követően Felföldi László pécsi megyéspüspöknek a nagymarosi ifjúsági találkozón elhangzott beszédére emlékeztetett, amely többek között arról szólt, hogy miben tudjuk követni Máriát. Felföldi püspök a Hit éve jelmondatát idézte: „Átlépni a hit kapuján”. Sokan átlépnek a hit kapuján, megkereszteltetik, keresztény iskolába járatják a gyermeküket, de közülük vannak olyanok, akik bár átlépnek a hit kapuján, nem indulnak el az Istennel.

"Lépjünk át a hit kapuján és induljunk el Istennel! Mária ugyanezt tette.

Hatalmas fényességgel megjelent az angyal, aki elmondta, hogy ő lesz Isten Fiának anyja. Mária értetlenkedik, de rábízza magát Istenre, készséggel igent mond, majd az angyal eltávozik és még nagyobb lesz a sötétség, mert nem tudja, mindez hogyan fog történni. Ezért elmegy Erzsébethez, hogy beszéljen erről valakivel, mert az angyaltól megtudta, hogy ő is várandós – idős kora ellenére –, Keresztelő Szent Jánost várja. Mindkét nő életében Isten tett csodát, és ezt ők együtt meg tudták beszélni.

Mi is lépjünk át a hit kapujhán, induljunk el, járjunk együtt Istennel és beszéljük meg egymással, hívő emberek, hogy kivel milyen csoda történt,

hogy az Isten milyen nagy dolgot művel mindannyiunk életében. Nagy dolgok történnek, felépül, megújul egy templom, megalakul egy közösség, de még fontosabb az, hogy összetartozunk, egyek vagyunk” – emelte ki a főpásztor és a Magyarok Nagyasszonya ünnephez kapcsolódóan az egy néphez, egy nemzethez, egy közösséghez tartozásunkat emelte ki.

„Nem azért vagyunk büszkék magyarságunkra, mert különbnek tartjuk magunkat más népeknél, hanem mert megköszönjük Istennek, hogy nekünk és rajtunk keresztül a világnak mennyi mindent adott, és megóvott bennünket ezer éves történelmünk során. A Magyarok Nagyasszonya nem azt jelenti, hogy más népeknek nem égi édesanyja, hanem, hogy mi különösen is szeretjük őt. Tanulni akarjuk tőle azt az igent, amit kimondott Isten akaratára, hogy mi is ki tudjuk mondani a saját életünkre, hogy az életünk, a szívünk Isten temploma lehessen.

A bűnbeesés előtt templom volt az egész világ. Azért építünk templomot, intézményeket, mert Isten országát, úrságát akarjuk építeni, és azt, hogy újra templom, Istenhez tartozó legyen az egész világ."

A szentmise után a Római Katolikus Rendezvényközpont alapkőletételi ünnepségét – a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt – a templomban tartották.

Forrás és fotó: magyaroknagyasszonya.dnyem.hu

Nyíregyházi Egyházmegye

Magyarok Nagyasszonya, Nyíregyháza
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2024 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert