Újabb tagja van a Szent István Tudományos Akadémiának dr. Papp Miklós személyében

Újabb tagja van a Szent István Tudományos Akadémiának dr. Papp Miklós személyében

A Szent István Akadémia célja mind a mai napig, hogy a katolikus tudósok társulásaként, szakosztályainak megfelelően mozdítsa elő a tudományosságot a keresztény értékrend szellemében.

Szöveg és fotó: Hekler Melinda, BSZI / Hajdúdorogi Főegyházmegye2024. február 14. 07:50

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 104 napja íródott

Nagy megtiszteltetés érte dr. Papp Miklós morálteológust, görögkatolikus atyát, hiszen a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagjai közé választották be. Akadémiai székfoglaló beszédét február 5-én tartotta a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Előadásának címe: a Bizánci Liturgia emotív etikája Stanley Harakas nyomán. Ennek apropóján beszélgettünk Miklós atyával, a tiszteletére írt laudációt ezen az oldalon olvashatják.

A Szent István Tudományos Akadémia

A Szent István Társulat Ipolyi Arnold alelnök kezdeményezésére 1885-ben hívta életre Tudományos és Irodalmi Osztályát azzal a szándékkal, hogy ez a magyar katolikus tudósok hatékony szellemi műhelye legyen. Harminc év elteltével ez a testület olyan jelentős tudományos tevékenységet tudott maga mögött, hogy 1915-ben Csernoch János hercegprímás a hatékonyabb munka összefogására javasolta: a Tudományos és Irodalmi Osztály alakuljon át Szent István Akadémia néven önálló intézménnyé. Az így létrejött – a Szent István Társulattal változatlanul szoros kapcsolatban maradó – tudós testület a két világháború közötti időszakban a magyar tudományos közélet egyik meghatározó tényezője lett, kitűnő együttműködésben a Magyar Tudományos Akadémiával és egyéb tudományos társulatokkal, társaságokkal. A Szent István Akadémia célja mind a mai napig, hogy a katolikus tudósok társulásaként, szakosztályainak megfelelően mozdítsa elő a tudományosságot a keresztény értékrend szellemében.

- Elsősorban gratulálunk olvasóink, követőink és a görögkatolikus egyház hívei nevében! Igen nagy megtiszteltetés ez. 

- Valóban az. Az osztályvezető, Perendi László professzor jelölt ki engem. Döntéséről a bizottság szavazott, és a pozitív elbírálás után hívtak meg, a teológus osztály tagja lettem. Nagyon örülök és megtisztelőnek érzem, hogy beválasztottak. Hála van bennem és elkötelezettség, hogy még többet kell dolgozni. Ez egyfajta igényességet is támaszt az ember felé.

- Különleges témája volt a székfoglaló előadásnak. Ajánlott téma volt?

- Nem, azt mi választjuk, és úgymond okosan kell beszélni, hiszen a hallgatók egy része szakspecifikusan ért a témához, a nagyobbik része viszont nem. Úgyhogy először próbáltam általánosságban megközelíteni a dolgot, hogy hol jár a mai teológiai etika, a másik felében pedig egészen szakspecifikusan közelítettem meg a témát: a liturgia emotiv etikájáról szólt. Nagyon-nagyon izgalmas volt, mind a két részben igyekeztem igényes lenni.

Előadásának főbb gondolatai:

  • A keresztény etika origója az élő Krisztus, így az etika keresi a választ rá, milyen a teljes, a krisztusi ember. Ne engedjük azt, hogy az etikát relatívvá tegye a vallás vagy a kulturális különbözőség, nincs protestáns etika vagy zsidó etika, csak etika van.
  • Nemcsak a teológiai tanulmányok, hanem más interdiszciplínák, metafizikai tanulmányok után sem lehet ugyanúgy elmondani a Miatyánkot, mint ezen ismeretek hiányában. Az etikában jelen kell legyen a morális, a dogmatika, a biblikum, a spiritualitás, az esztétika, ezek mind kellenek ahhoz, hogy a teológia ne essen szét.
  • A katolikus morálteológia önreflexiója által észrevehetjük, hogy túl sokat beszélünk a bűnről. Az etikát nem lehet a bűn-morállal azonosítani. Különösen azért nem, mert a mai ember a bűn etikája helyett az életvezetés etikáját akarja. Aktívan, cselekvőképesen, értékek szerint szeretnénk vezetni az életünket.
  • Nem szabad hagyni, hogy a morálteológia elszakadjon a Liturgiától. A morál táptalaja az Istentől való elbűvöltség, a fascinózum kellene, hogy legyen: elbűvöl az Isten, ezért leszek jó, ezért nem akarok vétkezni.
  • A Liturgia etikává akar válni, mindenki a saját élete papja, az erkölcsös élet maga is Liturgia.

Előadása második részében a görögkatolikus Liturgia etikával való összefonódását fejtette ki Miklós atya. A görögkatolikus Liturgia szövegei erősen dogmatikusak, de a biblikum is erőteljesen megjelenik bennük és emiatt a morális is ott van mindegyikben. Stanley Harakas teológus – aki a liturgia és az etika közötti kapcsolatot kutatta –, mondja, hogy a Liturgia célja, hogy a hallgatót barátságos érzelmi állapotba kell, hogy hozza, mert a hívő ezáltal jobban be tudja fogadni a Szentírást. Ahogy Miklós atya rávilágított, a Liturgián elhangzó énekeink tele vannak etikai utalásokkal. „A Liturgián himnuszokat használunk, megénekeljük a szentek dolgait, a jót dicsérjük, a rosszat elvetjük és ez már normatívan visszahat ránk, úgy, ahogy a Szentírás morális költeményei is működnek.”

Papp Miklós atya előadását egyik kedvenc ikonjának képével zárta: a Feltámadt Krisztussal egy új világ köszöntött be, a körülötte lévő fénybe be lehet lépni, ez lesz a valódi fascinózum, az elbűvöltségből megélt etika. “Ezt az elbővöltséget szeretnénk őrizni, tudományosan feldogozni és vonzó módon átadni a következő generációnak, a fiataloknak. Mert az igazán szép az soha nem tolakodik, de a szép, az Isten, mindig felemel” – fogalmazott Papp Miklós.

- Milyen feladatokkal jár ez a tagság?

- Rendszeresen vannak gyűlések, újabb székfoglaló előadások, és persze van közös munka is. Tervezünk a filozófusokkal egy közös párbeszédet, mert azt érezzük, hogy ha a filozófia nem támogatja a teológiát vagy olykor kritizálja, akkor elkényelmesedik. Szükség van a filozófiával egy megtermékenyítő párbeszédre: tervezünk egy közös tudományos konferenciát, amiből akár kiadvány is lehet.

- Van-e valami jövőbeni terv? Találkozhatunk-e egy újabb könyvvel a polcokon?

- Rengeteg ötletem és tervem van a jövőt tekintve. De ezekről még nem beszélhetek. (nevet)

- Csak párat osszon meg velünk!

- Görögkatolikusként azt érzem – erről is szólt a székfoglaló előadás –, hogy a liturgia és az etika nem lehet két világ. Ezt úgy fogalmazta meg az egyik teológus, hogy ha a liturgia nem hat az etikai életünkre, olyan, mintha a szentélyből nem jönne ki, mintha nem lépné át a küszöböt. És minket görögkatolikusokat, azt hiszem, jobban tud fenyegetni, mint a római katolikusokat: a ritualizmus. Elvégezzük a szép nagy liturgiát ünnepélyesen, és a morális életünkre nem sokat hat. És nem szeretnénk ilyen végletbe esni, hogy a morális élet és a liturgikus élet az két külön világ.

- Miért a görögkatolikusok vannak inkább „veszélyben”?

- Sok az előírás, sok a rítus, sok a szimbólum, és nem válhat üres liturgizmussá, üres ritualizmussá a liturgiának a végzése, hanem etikává is akar válni, hatni az életünkre. És az egyik nagy tervem, hogy a két területet jobban össze lehetne fűzni. Hogy a liturgia hasson az etikákra, és az etikai életünk sem csak törvény megtartása. Az egész életünket liturgiaként ajánljuk az Istennek. „Önmagunkat, egymást és egész életünket…” – a morális életünket is Istennek. Az egyik tervem az, hogy ezt a kettőt szorosabban hogyan kellene egybefűzni, és ez hiánypótló, azt érzem.

A másik ötletem: az egy országos, online erkölcsi kurzus. A felnőttek is tanultak hittant, dogmatikát, a liturgiába is beavatjuk őket..., de jó lenne, ha a felnőtt morális gondolkodás nem ragadna le nyolcadikos szinten! Szeretnék egy ilyen nagy kurzust elindítani. A morálnak a legfontosabb témáit vennénk szépen sorba vetítésekkel, online előadással. Ez egy ilyen országos hittan lenne. Az egyetemeken nagyon bonyolultan beszélünk, de keveseknek. Szélesebb közösséghez is kellene szólnunk, ugyanakkor megtisztelni a dolgozó, meg a családos embereket és nem leegyszerűsítve, hanem magas szinten adni nekik a morált. Viszont érthetően.

Most pedig már a kiadónál van a Tolsztoj könyvem. Tolsztoj egy óriás volt, egy zseni! Egy-egy bekezdés elég tőle, nem kell mindig elolvasni a nagy regényeit. Nagyon szeretem, ahogy a gondolatai inspirálják az embert, engem is. Reméljük ez tavaszra meg fog jelenni.

Kíváncsian várjuk...

Szöveg és fotó: Hekler Melinda, BSZI / Hajdúdorogi Főegyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye

interjú, teológia, tudomány
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2024 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert