Az építendő bérpalotában a bérlők sörözőt és kávéházat szándékoztak működtetni, de egy hatályos kereskedelmi miniszteri rendelet tiltotta a vendéglők és kávéházak üzemeltetését a templomok 100 méteres körzetén belül. A problémát bonyolult engedélyeztetési eljárással sikerült kiküszöbölni. A földszinten a Pannónia kávéház kapott helyet.
Másolat
Kereskedelemügyi m. kir. miniszter
47417/VI. A. sz.
Szabolcs vármegye alispánjának
A nyíregyházi görögkatolikus egyház által építendő házban létesítendő kávéházi és vendéglői iparüzlet engedélyezése ügyében 1908. évi október hó 9-én 18185/908. K. sz. a. tett felterjesztésére a következőkről értesítem alispán urat.
Nyíregyháza város képviselő-testülete m. évi június hó 24-én tartott közgyűlésében Kgy. 286/908.K.11565/908. sz. a. hozott véghatározata értelmében a város tanácsának, mint iparhatóságnak, felhatalmazást ad arra, hogy a város képviselő-testülete által a fogadó/szálloda/vendéglő, kávéház és kávémérési iparok gyakorlása tárgyában annak idején alkotott, hivatali elődöm által 1905. évi augusztus hó 10-én 46017. sz. a. jóváhagyott, és ez idő szerint is érvényben álló szabályrendelet 14, 17 és 19. §-ainak ama rendelkezéseitől – melyek szerint vendéglők, kávéházak és kávémérések templomtól, iskolától, kórháztól és oly közhivataltól vagy középülettől, melyek használata az üzlet zaja által akadályoztatnék, legalább 100 méter távolságra nyitható – eltérhessen, és a helybeli görögkat. egyház által a Szentmihályi és Vármegyeház utcán építendő házban nyitandó sörház (vendéglő) és kávéházi iparüzletre az iparengedélyt a véghatározat jogerőre emelkedése után kiadhassa, kimondván, hogy a most hozott határozat a jövőre precedensül nem tekinthető.
A város képviselő-testületének ezen határozatát – mely azt jelenti, hogy a szabályrendelet idézett szakaszait egy adott esetre hatályon kívül helyezi, illetőleg a szabályrendeletet egy konkrét esetre vonatkozólag módosítja – jóvá nem hagyhatom, mert elvi szempontból nem engedhető meg, hogy általános jellegű, tehát mindenkit egyaránt kötelező jogszabályok alól, illetve a szabályrendeletbe ily célzattal felvett rendelkezések alól egyes konkrét esetben kivétel tétessék, s azért ha a város képviselő-testülete úgy véli, hogy a szóban levő egyházat anyagi helyzetének javítása érdekében támogatni kell, erre csak úgy nyílik alkalma, ha előbb szóban levő szabályrendeletének érintett rendelkezéseit, melynek értelmében vendéglők, kávéházak és kávémérések a fent idézett szakaszokban említett épületektől legalább 100 méter távolságra nyithatók, előbb módosítja, éspedig vagy úgy, hogy a távolságot leszállítja, vagy a távolság meghatározását teljesen mellőzi, mely utóbbi rendelkezés mellett aztán minden egyes konkrét esetben az iparhatóság fogja az 1884. XVII. t. c. 34. §-ban foglalt rendelkezés alapján mérlegelni és eldönteni azt a kérdést, hogy a szóban forgó iparokra a templomok, iskolák, kórházak és más oly középületek szomszédságában, melyeknek kellő használata a zaj által akadályoztatnék, az iparengedély kiszolgáltatható-e, vagy sem.
Felterjesztése csatolmányait megfelelő eljárás végett visszazárom.
Budapest, 1909. június 16-án
Miniszter helyett:
Szabó s. k.
államtitkár
[Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára II–20–a. 1. doboz]
Az idézet forrása: NYEL I-1–b. 3371:1914. 61. o.
Kapcsolódó:
„…a püspökség Nyíregyháza városában vesse meg székhelyét” – a Nyíregyházi Egyházmegye Püspöki Hivatalának története korhű dokumentumok tükrében III.
Forrás és fotó: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára
Nyíregyházi Egyházmegye
H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 |
||||||
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
29 |
30 |
31 |