Ifjúsági imaestre hívták a Nyíregyházi Egyházmegye fiataljait február utolsó napján a Szent Miklós-székesegyházba. A jelenlévő mintegy százötven diáknak és kísérőnek az imaest mottója Jézus szavait hirdette: Gyere és kövess!
A Nyíregyházi Egyházmegye fiataljait megszólító ifjúsági imaest sorozatot 2024-ben is elindította az ifjúságpasztorációs bizottság, mely az év elején ülésezett első ízben (új tagokkal és új referenssel).
Az első imaest egyszerre kínált nagyböjti elcsendesedést és jókedvű közösségre találást a mintegy százötven fiatalnak, akik február 29-én ellátogattak a Szent Miklós-székesegyházba.
Szabó Csaba Péter ifjúságpasztorációs referens atya köszöntötte az esti imaalkalom több mint húsz parókiáról érkező fiataljait és kísérőiket, papokat és katekétákat, ismertette az est menetét.
Grunda Dávid atya, a Korányi Frigyes Görögkatolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium lelki igazgatója ismerkedős és önismereti játékokkal indította az estet – bevonva eszközként a mindenkinél kéznél lévő okostelefonokat is.
Ezt követően Magyar Richárd tanulmányvégzett papnövendék, fehérgyarmati lelkipásztori kisegítő tett tanúságtételt hitéről.
„A kereszt követése nem könnyű. S nem csak nagyböjtben feladatunk ez. – mondta. Hagyni kell magunkat rácsodálkozni, milyen Istenünk is van.”
Pár évvel ezelőtti Angliában eltöltött néhány hónapjának emlékeit idézte, amikor nehézségekkel küzdött. I’m with you, follow me! – elevenítette fel egy vesperáson meghallott szavakat, melyekkel az Isten megerősítette.
A foci kedvelőjeként azt a párhuzamot hozta szemléltetőként, ahogy huszonkét játékos mindegyike – bár fáradtak – minden erejüket beleadva futnak, s a lelátón vagy a tévé előtt a fotelekben rengeteg ember nézi őket, bár nekik sokkal inkább szükségük lenne a futásra. S ezek a játékosok épp olyanok, mint az apostolok. Kevesen vannak, de erejüket nem kímélve hirdetik az Atyát. Így biztatott:
„merjünk felállni a fotelből, legyetek bátor apostolai Jézus Krisztusnak”.
Ifj. Janka György az imaest mottójául választott jézusi szavakhoz – „Gyere és kövess!” – idézte fel a teljes szövegkörnyezetet a gazdag ifjú történetéből, melyben az ifjú megkérdezi: „Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” […]
»Jézus ránézett és megkedvelte. „Valami hiányzik még belőled – mondta neki. – Menj, add el, amid van, oszd szét a szegények közt, és így kincsed lesz az égben, aztán gyere és kövess engem!”« Mk10, 21
Mit jelenthet vajon: »valami hiányzik még belőled«? – hívott együttgondolkodásra Janka György. Hiszen a szüleink – jó esetben – elindítottak minket egy úton az Isten felé. Mi hiányzik mégis? Talán a megkapott talentumaink, melyek emberi tulajdonságainkban is megnyilvánulnak, s azok kamatoztatása. Fel kell ismerünk, miben vagyunk jók, miben vagyunk tehetségesek, hiszen mindenkinek más adatik meg. Ennek tudatosításához segítő kérdésekkel önismereti útra hívott mindenkit, s egyfajta házi feladatként adta kinek-kinek a kérdések megválaszolását. Hiszen
„amikor a talentumokat kamatoztatjuk, jobbá tesszük a világot”
– mondta. S a saját útját mutatta be e tekintetben – hogyan ébredt rá arra: ő maga és tehetsége eszköz, s ennek tükrében hogyan próbált a zene segítségével jót cselekedni.
Gyere és kövess engem, mondja Jézus, de az úton maradni a legnehezebb. Ennek küzdelmességéről maga is beszámolt: hogyan tud elterelődni figyelmünk a templomban, hogyan felejtjük el a napi imát.
„Ám az Isten akkor is meg tud szólítani, amikor nem vagy rá felkészülve” – vallotta Janka György. Egy istenélményéről számolt be, mely Franciaországban érintette meg mélyen egy római katolikus szentmisén. „Azon a nyári reggelen találkoztam Jézussal” – hangzott.
»Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket.« – idézte újra Márk evangéliumát.
„Isten akar hozzád vendégségbe jönni, s nem baj, ha nem tiszta a szobád.” De rajtunk múlik, hogy észrevesszük-e naponta, hogy ránk mosolyog. „Jézus Krisztus ismer minket, elfogad olyannak, amilyenek vagyunk. Kilométereken át követ minket. Engedjük, ha elesünk, hogy leporolja térdünket, bekösse cipőfűzőnket és irányba állítson” – zárta gondolatait.
György egy az alkalomra összeállt zenekar zongoristájaként Taizé énekeket kísért, melyeket a nagykállói görögkatolikus Korányi-iskola képviselőinek vezetésével énekeltek a jelenlévők. Grunda Dávid atya a dalok szövegéhez kapcsolódó meditációs elcsendesedést vezetett.
Végül Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök atya áldását és gondolatait fogadták a fiatalok. A főpásztor egy történet segítségével szemléltette, mennyire fontosak, értékesek, kincsek a fiatalok, a Jóisten és az egyház számára is, s felhívta figyelmüket, hogy ezt magukban is tudatosítaniuk kell.
Az ifjúsági imaest közös agapéval ért véget a parókián.
Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye
Nyíregyházi Egyházmegye
H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 | |
7 | 8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 | 16 | 17 |
18 | 19 |
20 |
21 | 22 | 23 |
24 | 25 | 26 |
27 |
28 | 29 | 30 | 31 |