Március utolsó napján a hívek és a paptestvérek Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspökkel húsvét vasárnapját ünnepelték a nyíregyházi Szent Miklós-székesegyházban.
A paptestvérek, a székesegyház szolgálattevői főpásztorukkal együtt állták körül az oltárt fényes húsvétvasárnap. Ábel atya prédikációjában arról az örömről beszélt, amelyben mindazok osztoznak, akik végigjárták a nagyböjti készületet, vagy épp az utóbbi szertartásokat.
A készület tekintetében háromféleképpen állhatunk hozzá ahhoz, ami ránk vár: vannak, akik készület nélkül élik az életüket, akik érdektelenek; arra hagyatkoznak, ami a pillanatban történik: sodródnak.
Akik készülnek az előttük állókra, élete, halálra: elgondolkodnak múlandóságukon, s igyekeznek méltóan köszönteni a pillanatot. De a halálra való készületükbe vegyülő szomorúság elkerülhetetlen. Annak tudata, hogy elszakadunk tárgyaktól, szeretteinktől: összeroppant, összenyom. A híres pszichoterapeutát, Ervin D. Yalomnak és feleségének szavait idézte.
A harmadik csoportot azok a keresztények alkotják, akik húsvét reggelre kelvén Krisztus feltámadásának örömhírével köszönnek, a feltámadottat tartják szemük előtt. Mert ők hisznek abban, hogy Krisztus őket is feltámasztja, amint megígérte. „Mi erre az életre, az örök életre készülünk.”
A nagyszombati szertartás szavaival minket is vigasztal Krisztus:
»Ne sirass engem, ó anya, / látván mag nélkül méhedben / fogant fiadat a sírban: / mert feltámadok / és megdicsőülök, / és mint Isten, dicsőséggel / ruházom fel azokat, / kik téged hittel és szeretettel magasztalnak!«
„Ezért évről évre szentelünk egy időszakot annak, hogy a feltámadást és az örök életet állítjuk a középpontba. Mert mi nem a halálra, hanem az életre készülünk” – mondta a püspök.
Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye
Nyíregyházi Egyházmegye
H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 |
2 | 3 |
4 |
5 | ||
6 | 7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 | 14 | 15 | 16 |
17 |
18 | 19 |
20 | 21 | 22 | 23 |
24 | 25 | 26 |
27 | 28 | 29 |
30 | 31 |