A püspökség Nyíregyháza városában vesse meg székhelyét – a Nyíregyházi Egyházmegye Püspöki Hivatalának története korhű dokumentumok tükrében V.

A püspökség Nyíregyháza városában vesse meg székhelyét – a Nyíregyházi Egyházmegye Püspöki Hivatalának története korhű dokumentumok tükrében V.

Levéltári sorozatunk következő részében a Magyar Építőművészet című folyóiratban megjelent publikációt közöljük az 1909. május 1-jén átadott bérpalota leírásával. Führer Miklós – az épület tervezője – a lapnak tulajdonosa, valamint főszerkesztője is volt.

Forrás és fotó: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára2024. április 8. 15:00

A nyíregyházi görögkatolikus egyház bérpalotája

A Szentmihály és Vármegyeház utcák sarkán lévő hatalmas telektömbön bérpalotát óhajtott emeltetni az egyház, amelyben a főesperes, lelkészi és kántorlakások nyerjenek elhelyezést; a palota többi része pedig a tervező által legjövedelmezőbbnek gondolt bérhelyiségeket foglalja magában.

Nyíregyháza 33 ezer lakossal bíró, erős fejlődésben lévő város, ennek dacára egyetlen kávéház sem volt benne, amely a mai igényeknek megfelelt volna. Legjövedelmezőbbnek tehát egy kényelmes, modern, előkelő kávéház ígérkezett. A kávéház az épület földszinti sarokrészét foglalja el cirka 45 méter utcai hosszban. Az emeletre a sarkon kaszinó, a többi részen 3-4 szobás bérlakások terveztettek. Az épület bérjövedelme a főesperesi és lelkészi lakáson kívül évi 24.000 korona.

A bérpalota két kapubejárattal bír, a Vármegyeház utcán gyalogközlekedésre, a Szentmihály utcán – közvetlen a főesperes földszinti lakása mellett – kocsibehajtásra.

Forrás: Magyar Építőművészet 7. (1909) 5. szám 18. o.

Az épület mélyfuratú kútból vízvezetékkel van ellátva. A parkírozott udvarban teniszpálya készül.

Az építkezés cirka 300.000 koronába került; a beépített köbtartalom 1680 m3, tehát köbméterenként 18 korona.

Az építészeti iroda részéről a művezetést Wannenmacher Fábián teljesítette, az építkezést László Testvérek építőmesterek végezték.

Az iparosmunkák legnagyobb részét jobb pesti iparosok készítették. A vörösmárvány-munkát Hartmann Péter, a karsztmárvány-munkát Pozsonyi Miklós, ácsmunkát Friedrich Lajos és Tirpák Mihály (Nyíregyháza), eternitfedést Ehrenfeld és Guttmann (Nyíregyháza), asztalosmunkát nyíregyházi Ajtó-, Ablak-és Bútorgyár Részvénytársaság, lakatosmunkát Grundmann Rezső, mázolómunkát Margitta Ignác, szobafestőmunkát Reitzer Ferenc, tapétázást Sieburger és Tsa, üvegezést Wassermann Sámuel (Nyíregyháza), bádogosmunkát Papp Dániel (Nyíregyháza), parkettázást Szentlőrinci Parkettgyár Részvénytársaság, burkolómunkát Walla József Részvénytársaság, rábitzmunkát Gaal és Társa, szobrászmunkát Krisztián Sándor, vízvezetéket Tolth István, villanyszerelést Stern Sándor, kávéházi falburkolatot Általános Berendezési Vállalat, tükröket Burger A. és Fiai készítették.

Az alapkőletétel az egyház vezetőségének jelenlétével 1908. aug. hó 5-én történt, az épület még az év szeptember havában tető alá került, s 1909. május hó 1-jén adatott át rendeltetésének.

[Forrás: Magyar Építőművészet 7. (1909) 5. szám 11–12. o.]


A címben olvasható idézet forrása: NYEL I-1–b. 3371:1914. 61. o.

Forrás és fotó: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára

Nyíregyházi Egyházmegye

levéltár, forrás, püspöki palota
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2024 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert