60 év papként

60 év papként

1957. március 31-én szentelte áldozópappá Szabó Sándor atyát dr. Dudás Miklós püspök atya. Azóta eltelt 60 esztendő a papi szolgálatban.

Nyíregyházi Egyházmegye2017. április 4. 11:49

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 930 napja íródott

Az Isten a tenyerén hordoz bennünket! Ad kereszteket, hogy tudjuk értékelni a kegyelmeket. Így volt ez oly sokszor Édesapa életében is! Hiszen még hétfőn este is a sürgősségi ellátáson volt, de tudta, hogy a gyémántmisére készülni kell, azt el kell végezni.

2017. április 1-jén tartottuk meg a hálaadó Szent Liturgiát a Nyíregyházi Szent Miklós Székesegyházban, ahol 60 éve volt a papszentelési szertartás. Gyönyörű, nyárias napsütésben, mintha az Isten is ránk mosolygott volna ezen a szép hálaadó napon, amikor 17 pap, s egy püspök, közösen imádkozott együtt. Jelen volt Atanáz püspök atya, Grunda János atya, egyházmegyénk pasztorális referense Ábel atyát képviselve, a korábbi csengeri esperesi kerület papjai, a volt szolgálati helyek utódai, sógorok, keresztgyerekek.

A prédikációban Oláh Miklós atya, Sándor atya régi barátja, - aki éppen aznap volt 86 éves, - kiemelte, hogy milyen fontos a hűség,  papként, házastársként! Mindemellett a szeretet! Milyen szeretet volt benne a kezdetektől a mai napig: az állandó szolgálat, a tenni akarás, a szellemi frissesség. Megemlítette, hogy bár név szerint és szám szerin nem is, de felelősséggel tartozik minden megkeresztelt gyermekért, házasságot kötöttekért, hiszen lelkiatyjuk volt, s még ma is az!

A Liturgia végén megemlítettem Édesapám papszentelési jel-mondatát: „Szeretlek téged Uram…” (18.zsoltár).

25 éves évfordulóján Nyírgyulajban, 1982-ben: „Emeljük föl szívünket!”

Aranymisés jelmondata, melyet Máriapócson ünnepeltünk, 2007-ben: „Adjunk hálát az Úrnak!”

Most pedig a gyémántmisés jelmondata Tamás apostol szavai voltak: „Én Uram, én Istenem!”

Ha nyomon követjük ezeket a gondolatokat, az Úr szeretetével kezdődik, melyet csakis fölemelt szívvel lehet befogadni és közvetíteni, majd pár évtized után van miért hálát adni! És most Tamás apostollal együtt leborulni, hogy Ő az én Uram, Istenem, akinek annyi mindent köszönhetek!

A liturgia végén köszöntések következetek: a nyírturai hívektől, ahol 2 és fél évet, a pátyodi hívektől, ahol 20 évet, a nyírgyulaji és ófehértói egyházközségek híveitől, ahol 19 évet szolgált. Ezután a demecseri, kéki, gégényi és székelyi egyházközségek hívei köszöntötték, ahol már nyugdíjasként szinte minden templombúcsún és nagyobb ünnepen jelen volt; utána az orosi egyházközség hívei köszöntötték, ahol 18 és fél éve, mint nyugdíjas atya, jelen van az egyházközség életében. Ezután a belvárosi székesegyház paróchusa, Kicsák György atya köszöntötte az ünnepeltet, majd a Nyíregyházi Egyházmegye köszöneteként Ferenc pápa pápai áldását adta át Grunda János atya. Végül Atanáz püspök atya köszöntötte a gyémántmisés atyát. Annakidején, mint unokaöccsét,  a gyémántmisés atya keresztelte meg őt ebben a templomban, 1960-ban.

Az éltetés és gyémántmisés áldás után a templomkertben mindenkit vendégül láttunk, majd a család és a papság részére egy szerény ebéd következett a Szent Miklós Általános Iskola ebédlőjében.

Köszönet mindenkinek, aki bármiben is segített, jelen volt, aki csak messze távolból imádkozott a hálaadó Sándor atyáért.

Szabó Gábor esperes, demecseri paróchus

Nyíregyházi Egyházmegye

gyémántmise, Szabó Sándor
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2019 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert