HÍRARCHÍVUM

Országgyűlési határozat a Máriapócsi Kegyhelyről és a magyar görögkatolikus közösség társadalomban betöltött szerepéről

Országgyűlési határozat a Máriapócsi Kegyhelyről és a magyar görögkatolikus közösség társadalomban betöltött szerepéről
2012. április 3. 07:03

Magyarország Országgyűlése a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye felállításának századik évfordulójára emlékezve, kinyilvánítja, hogy a magyar görögkatolikus közösség társadalmi szerepvállalása és az a missziós szolgálat, melyet különösen az ifjúság, a családok és hátrányos helyzetben élő embertársaink körében végez, felbecsülhetetlen érték az egész ország számára.

Magyarország Országgyűlése tisztelettel adózik azon személyek, kiemelten a hajdúdorogi görögkatolikus közösség emléke előtt, akik száz évvel ezelőtt fáradhatatlanul munkálkodtak a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye megalapításán, majd a nemzeti nyelvű, magyar liturgia bevezetésén. Magyarország Országgyűlése elismerve a hajdúdorogi közösség ragaszkodását hitéhez és magyarságához, kinyilvánítja, hogy Hajdúdorog a „görögkatolikus hitéhez leghűségesebb város" és ezt a címet a jövőben büszkén használhassa.

Az Országgyűlés az elismeréssel kinyilvánítja, hogy Máriapócs a Kárpát-medencei görögkatolikusok szeretett lelki központja, szent zarándokhelye, Nemzeti Kegyhely és az egyetemes magyarság egyik lelki – kulturális központja. A Máriapócsi Bazilika kiemelt jelentőségű nemzeti kincs.

Magyarország Országgyűlése folyamatosan figyelemmel kíséri a máriapócsi Nemzeti Kegyhely és a kárpát-medencei magyar görögkatolikus egyházi örökség megóvását és különösen a felnövekvő nemzedék részére történő minél szélesebb körű megismertetését.

Indokolás

A Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye centenáriuma Magyarország Országgyűlését is arra indítja, hogy megemlékezzen a magyar görögkatolikus közösségről, e közösség tagjainak munkásságáról, azon lelki-szellemi és épített örökségről, melyet Isten dicsőségére és az egész nemzet javára hoztak létre. Megemlékezik arról az értékteremtő és sokszor nem látványos munkálkodásról, melyet ez a több mint háromszázezer lelket számláló közösség évszázadok óta folytat az egész társadalom javára.

A magyar görögkatolikus közösség a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye megalapításáért folytatott áldozatos küzdelmében egyszerre jelentkezett a hitbeli meggyőződés és az anyanyelvi hitélet iránti vágy. Ezért X . Piusz pápa Christifideles Graeci kezdetű bullája által nem csupán a görögkatolikusság, hanem az egyetemes magyarság kérése vált valóra a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye megalapításával, majd a II . Vatikáni Zsinat döntése alapján a magyar nyelv ű liturgia bevezetésével.

A magyar görögkatolikus közösség egy része a kommunizmus idején az egyház megsemmisítésére való törekvések közepette sok nehézséget és a vértanúság áldozatát is vállalva kitartott hite és az anyanyelven végzett liturgiája mellett. Ehhez erőt a Máriapócsi Kegyhelyen is sugárzó isteni kegyelemből merített.

Nem feledkezhetünk meg azon különleges adottságú értékeinkről, melyek nemcsak a Kárpát-medence népei, de Európa és a világ számára is nagy jelentőségűek Magyarország híres és egyik leglátogatottabb kegyhelye Máriapócs . Évente 600-800 ezer zarándok és turista érkezik oda, hogy meglátogassa a máriapócsi Könnyező Szűzanya ikonjáról méltán híressé vált templomunkat, ahol az imádság, a kérés és a köszönet különleges módon talál meghallgatásra. Összetartozásunk jelképe és forrása ez a hely. Máriapócs mindenkit befogadó nemzeti szentély. Az Istenszülő kedves hajléka, ahová mindannyiunkat, felekezetre és nemzetiségre való tekintet nélkül összegyűjt. Ahogy az ima mondja: „Itt a földiek az égiekkel vigadoznak, itt az ég és a föld összeköttetésbe lépnek . . . ”

Az egész magyar nemzet életében olyan fontos szerepet töltött be Szűz Mária máriapócsi ikonja, hogy a Rákóczi–szabadságharc idején az összmagyarság nemzeti célkitűzései között is szerepelt a Bécsbe vitt kép hazahozatala.

Máriapócs lelki központ, az európai Mária-kegyhelyek közösségének tagja. Méltán lehetünk büszkék e csodás helyre, őrizzük, ápoljuk és féltve óvjuk az idők végezetéig.

A magyar görögkatolikusság társadalmi tevékenységének elismerését látjuk abban a nagy ajándékban, amely XVI. Benedek pápa 2011-es döntésével vált valóra a Miskolci Apostoli Exarchátus helyzetének rendezésével, az Exarchátus területének kibővítésével, élére püspök kinevezésével. Ez a döntés nagyban hozzájárul Magyarország hátrányos helyzetű térségeiben élő emberek lelki életének megerősítéséhez, és jele annak, hogy az Egyház természetes küldetéséből adódóan hozzájárul a társadalmi felzárkózás feladatához.

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum

ÖN ITT VAN JELENLEG:

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2017 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert