HÍRARCHÍVUM

Szalagtűző ünnepség a karácsfalvai líceumban

Szalagtűző ünnepség a karácsfalvai líceumban
2012. november 14. 17:53

A Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceumban november 10-én került sor a már hagyománnyá vált szalagtűző ünnepségre. A 2012/2013-as tanévben 22 végzős diák kapta meg a zöld-fehér szalagot. Az ünnepség Szent Liturgiával vette kezdetét a falu görögkatolikus templomában. A Liturgián Pősze Roland atya, a líceum lelki vezetője szólt beszédében elsőként a diákokhoz. Az atya prédikációját egy bölcs idézet köré építette fel: „Tanulj a múltból, higgy a jövőben és szorgalmasan munkálkodj a jelenben.” A jelenetek csak úgy lesz tartalmas, ha nem felejtitek el a múltban történteket, amelyből sokat tanulhattok és így másképp cselekedhettek a jövőben – fejtette ki gondolatait az atya. A jelen mindig lehetőség arra, hogy reményteli szívvel újra kezdjük az elrontott dolgokat. Mindig van lehetőség a megújulásra és az újrakezdésre. De mindehhez nagyon fontos, hogyan cselekszem a jelen pillanatban. Úgy kell tennem mindent, hogy később ne bánjak meg semmi: „Úgy élj a jelenben, hogy megbánás nélkül gondolhass a múltra.”

A Liturgiát követően Tóth Jenő atya, a líceum intézményvezetője nyitotta meg beszédével a szalagtűző ünnepséget. A mögöttük és az előttük álló útról beszélt. Mindkettő fontos az életükben, mert az eddig megtett út és az állomás ahová most elértek, vezeti őket a cél felé. Nem könnyű egyik ember életében sem menni az úton, de Jézus Krisztussal együtt nem lesz nehéz. Ha el is estek, mindig lesz, aki felemeljen titeket – mondta beszédében Jenő atya.

A 10. osztály tanulói is készültek egy kis műsorral a végzősöknek. Taracközi Karolina Wass Albert, Üzenet haza című versét szavalta el. „ A víz szalad, a kő marad, a kő marad.”- írja a költő versében, ismételve mindegyik versszak után. Mindegyik végzősnek egy követ nyújtottak át, melyre egy bölcs gondolatot írtak.

Ezt követően a 11.-ek osztályfőnöke, Héder Edina tanárnő szólt a diákjaihoz. Beszédében elmondta, hogy a hétköznapok szürkeségeit az ilyen ünnepek széppé varázsolják. De nem szabad elfelejteni a hétköznapokat sem és azt a készülődést, ahogyan készültek és várták ezt az ünnepet. Az útjelzők mellé, amit eddig kaptatok utatok során, ma szintén kaptok egyet: a zöld-fehér szalagot. Ez jelzi számotokra, hogy honnan indultatok, hol álltok most és hová tartotok. Sztojkás diákhoz méltóan kell viselnetek a szalagot! – fejtette ki gondolatait az osztályfőnök dákjai részére. Az életetekben semmi sem véletlen, az Atyának mindennel célja van, hogy mindenki beteljesíthesse célját ezen a földön. Az osztályfőnök egy érdekes kérdés feltevésével zárta beszédét, amelyen minden jelenlévő elgondolkodhatott. A kérdés így szólt: „Mit tennél, ha megtudnád, hogy még egy napod van hátra a földi életből?” Nehéz lenne hamar választ adni, erre az első hallásra nem egyszerűnek tűnő kérdésre. Pedig a válasz nagyon egyszerű: Ugyanazt, amit eddig! – mondta Edina tanárnő dákjainak.       

A szalagfeltűzést követően a líceum dísztermében folytatódott tovább az ünnepi műsor, ahol a végzősök eltáncolták a várva várt keringőt. Ezen a csodálatos napon szívük-lelkük fehérbe öltözött, amely örökre szóló emlék marad számukra. A táncnak, a zenének már vége, ma már csak emlék. Olyan emlék, amelyet jó felidézni.

A sokszor nehéz napokon a velünk történt jó dolgokra kell emlékezni. Reménykedni kell abban, hogy a szép dolgok nemcsak egyszer történnek meg velünk az életben. Mindig annyiszor, ahányszor hiszünk bennük, mert aki reményben él, az zene nélkül is táncol!

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum

  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg

ÖN ITT VAN JELENLEG:

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2017 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert