HÍRARCHÍVUM

Temesvári Pelbárt-díjat kapott a Hajdúdorogi Egyházmegye

Temesvári Pelbárt-díjat kapott a Hajdúdorogi Egyházmegye
2013. május 6. 14:07

 Idén április 27-én az esztergomi ferences gimnázium öregdiákjainak találkozóján, a hagyományos „Franka-napon”, s egyben az esztergomi ferences diákegyesület közgyűlésén az iskola vezetésének döntése alapján „nagyobb hangsúllyal jelenhetett” meg az elmúlt évben centenáriumát ünneplő Hajdúdorogi Egyházmegye és a görögkatolikus öregdiákok „csapata”.

Nekünk, frankás öregdiákoknak is nagy élmény volt ebben a közösségben együtt lenni és együtt ünnepelni, hiszen alkalmunk volt, a régmúlt időben magunkba szívott ferences alapoknak az átgondolására és az ebből is fakadó élményszerű tapasztalatok kicserélésére.

Jóleső érzés volt azt is végiggondolni, különösen a hálaadás örömével, hogy az elmúlt hat évtizedben az esztergomi ferences gimnázium több mint ötven papot adott a görögkatolikus egyháznak. Mindannyian, szinte kivétel nélkül örömmel és hálával gondolunk vissza azokra a nevelőkre, tanárokra, barátokra és osztálytársakra, akik imádságaikkal, szolgálatukkal, olykor csak puszta jelenlétükkel formálták életünket, hivatásunkat. Köszönet érte!

A Szent Liturgia kezdete előtt kis meglepetés is ért minket, hiszen P. Tokár János igazgató, a diákegyesület elnöke Temesvári Pelbárt-díjat adott át a jelenlévő papság által a Hajdúdorogi Egyházmegyének. Köszönet és hála érte!

Álljanak itt igazgató atya méltató szavai: 

LAUDATIO

„Az idei áprilisi nagytalálkozóra öregdiák görög katolikus papjainkat és diákjainkat hívtuk meg díszvendégeknek. Az esztergomi ferences gimnázium az ünnepi liturgiában és a testvéri együttlét örömében kíván hálát adni a jó Istennek az elmúlt évben jubiláló egyházmegye frankás diákjaiért.

„Több évtizedes kitartó küzdelem után Ferenc József király, mint a magyar katolikus egyház főkegyura, 1912. május 6-án alapította meg a Hajdúdorogi Egyházmegyét a magyar görög katolikusok számára: összesen 162 parókia került besorolásra. Egy hónappal később X. Szent Piusz pápa is jóváhagyta.  A római Szentszék azzal a feltétellel adta hozzájárulását az alapításhoz, hogy az új egyházmegye liturgikus nyelve az ógörög lesz, s a magyar nyelv oly mértékben érvényesül a liturgikus cselekményekben, ahogyan a római katolikus egyházban a latin mellett szerepet kap. Az újonnan felállított Hajdúdorogi Egyházmegye első püspökévé az uralkodó Miklósy István, sátoraljaújhelyi parókust nevezte ki, az ő felszentelésére 1913. október 5-én Hajdúdorogon került sor. Az új püspök ideiglenes székhelyéül Debrecent választotta.

A trianoni Magyarországon a görögkatolikusok számaránya a korábbi 10 százalékról mindössze 2 százalékra csökkent. A két világháború közötti időszakban a görögkatolikusok társadalmi szervezetek létrehozásával, újságok alapításával próbáltak meg maguk is javítani helyzetükön. Miklósy István 1937-ben halt meg. Utódját Dudás Miklós bazilita szerzetes személyében 1939-ben nevezte ki XII. Piusz pápa. Az új püspök nagy lendülettel látott munkához, de a kinevezése után néhány hónappal kitört világháború, majd pedig az azt követő kommunista hatalomátvétel a végletekig leszűkítették lehetőségeit.

1950-ben viszont teljesült a magyar görög katolikusok régi vágya: a megyéspüspök ekkor alapította meg Nyíregyházán a püspöki székház épületében a papnevelő intézetet és hittudományi főiskolát. A másik fontos eredmény volt: 1965. november 19-én Rómában, a Szent Péter Bazilikában Dudás Miklós püspök magyar nyelvű Szent Liturgiát mutatott be több száz püspök előtt a II. Vatikáni Zsinat tanácskozásán. 1968-ban a Szentszék kiterjesztette a hajdúdorogi püspök joghatóságát az egész országra, hogy a keleti országrészből Budapestre és környékére, illetve a dunántúli ipari központokba áttelepülő görög katolikusok lelkipásztori ellátását megszervezzék.

Dudás Miklós megyéspüspök utódja 1975-ben Timkó Imre lett, aki mellé a Szentszék Keresztes Szilárd püspök személyében segédpüspököt állított. A Kádár-rendszerre jellemző „kis lépések politikája” légkörében lehetőség nyílt a központi intézmények fejlesztésére. Az 1989-es politikai rendszerváltás a magyar görögkatolikusok életében is új korszakot nyitott. A Hajdúdorogi Egyházmegyét és a Miskolci Apostoli Kormányzóságot 1988-tól vezető Keresztes Szilárd püspök vezetése alatt intézményi fejlesztések egész sora indult meg, melyek biztosították a kereteket a görögkatolikus egyház lelkipásztori tevékenységének kiszélesítéséhez. Keresztes Szilárd nyugállományba vonulása után a Szentszék 2008-ban Kocsis Fülöp szerzetest nevezte ki a Hajdúdorogi Egyházmegye megyéspüspökévé és a Miskolci Apostoli Exarchátus kormányzójává. Kezdeményezésére 2011-ben a Szentszék kiterjesztette az exarchátus területét Borsod-Abaúj-Zemplén megye egész területére és élére Orosz Atanáz szerzetes személyében püspök-exarchát állított.

Ma Magyarországon a mintegy 300 ezer görögkatolikus hívő két egyházkormányzati egységben él: a Hajdúdorogi Egyházmegyében és a Miskolci Apostoli Exarchátusban. Az egyházmegye székhelye Nyíregyházán található, a püspöki székesegyház Hajdúdorogon. Az exarchátus székhelye és székesegyháza Miskolcon van.” (Véghseő Tamás, in: A Hajdúdorogi Egyházmegye rövid története)

Pannonhalma mellett évtizedeken keresztül nagy bizalommal és szeretettel választották a mi iskolánkat a görög katolikus szülők, hogy gyermekük számára szerzetesi nevelést biztosítsanak. Most mi is szeretnénk köszönetet mondani a jó Istennek a sok-sok hűséges papért és diáktársainkért, akik a mindennapi életben, munkában az iskola jó hírét szolgálták.”

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum

  • Kép szöveg
  • Kép szöveg

ÖN ITT VAN JELENLEG:

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2019 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert