HÍRARCHÍVUM

Méltó!

Méltó!
2010. február 1. 20:00

Bőségesen szórta a jó Isten égi áldását a sátoraljaújhelyi papszentelés napján. Még a természet is ünneplő fehérbe öltözött, jelezvén, hogy örömteli esemény van készülőben.

A sátoraljaújhelyi czerkó három pap felszentelésének lehetett tanúja, amióta felépítették. Mosolygó Marcell, Monostory Marcell, ez év január 30-án, a három szent főpap ünnepén pedig Kicsák János lett áldozópappá ebben a templomban.

János atya az elmúlt évben érkezett Sátoraljaújhelybe, s lett az egyházközség diakónusa. Beköszönő beszédében azt mondta, hogy a szeretet és az alázat követe szeretne lenni. Ő, aki a legutolsó a papi rendben, büszkén és boldogan vállalja ezt a szolgálatot. Kérte, imádkozzunk érte, hogy minél hamarabb méltó lehessen a papi szolgálatra. Úgy látszik az újhelyiek jól imádkoztak.

Az ünnepi liturgiára zsúfolásig megtelt a templom. Gyermekkorom húsvéti örömének emléke idéződött fel bennem. Mély zengésű ének, tercelő szólamok, nehéz tömjénillat, ünnepi áhitat.

Kocsis Fülöp megyéspüspökünk, szentbeszédében kiemelte: az igaz hitet ünnepeljük ma is. Figyelmeztetett mindannyiunkat, találjuk meg az utat, jussunk el az igaz hitre. Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké. Benne az Isten hajolt le az emberhez, s akik rajta keresztül járják az utat, megtalálják az Ő igazságát, és eljutnak az üdvösségre.

A nagybemenetelnél vette kezdetét a szentelés felemelő eseménye. „Parancsolj vele Uram!”- hangzott a felszólítás. Ekkor az áldozópapok háromszor körülvezették János diakónust az oltár körül, aki megcsókolta annak sarkait. Ezután letérdelt, homlokát az oltár széléhez támasztotta, majd a püspök atya kezét ráhelyezve a Szentlelket hívta segítségül. Ekkor a szentelendő még mindig diakónusi ruhában, mellén és derekán az aszkézist jelképező övvel imádkozott. Majd levették róla a „régi embert”, és papi díszbe öltöztették. Közben minden ruhadarabnál különleges, kristálytiszta, szárnyaló dallammal énekeltük: axiosz, azaz méltó.

A paptársak ölelését immár János áldozópap fogadta, majd fogadalmat tett a közösség előtt, amely vallomás Isten szeretete mellett. Ezzel a fogadalommal pecsételte meg az egyházzal kötött „szent házasságát”.

Kicsák János görög katolikus áldozópap jelmondata: „Énekelni fogok az Úrnak életemben, dicséretet mondok az én Istenemnek, valamíg leszek.” ( Zsolt. 103,33)

Adja Isten, hogy az újonnan szentelt megtarthassa fogadalmát, hogy papi hivatásában kiteljesedjen, hiszen a hívó szót elfogadva, szeretettel a szívében, énekkel az ajkán indul el az úton, amelyet Krisztus készített számára, hogy bebizonyítsa, méltó rá.

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum

  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg

ÖN ITT VAN JELENLEG:

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2017 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert