HÍRARCHÍVUM

Beszámoló a Magyar Bioetikai Társaság konferenciájáról és eutanázia nyilatkozatáról

Beszámoló a Magyar Bioetikai Társaság konferenciájáról és eutanázia nyilatkozatáról
2013. október 3. 17:18

„A sokszínű bioetika és orvosi jog aktuális kérdései” címmel szervezett 2013. szeptember 20-án konferenciát a Magyar Bioetikai Társaság, a Magyar Katolikus Jogászok Egyesülete, a Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesülete, a Pacem in Utero Egyesület, a KDNP Család- és Életvédelmi Munkabizottsága. Másnap a Magyar Bioetikai Társaság az életvégi döntések etikai kérdéseivel foglalkozott és a közgyűlés elfogadta a nyilatkozatot az ”eutanázia” és a túlbuzgó gyógyítás elutasításáról.

A Magyar Bioetikai Társaság Alapszabályában megfogalmazott céljai és feladatai közé tartozik a bioetika és határterületeinek tudományos igényű tanulmányozása, fejlesztése, az etikai állásfoglalások terjesztése elsősorban előadások, konferenciák, tanfolyamok rendezésével. A Társaság különös figyelmet kíván szentelni az élet tiszteletére és védelmére, az emberi jogok, a társadalom és a gazdaság etikai kérdéseire, az emberi környezet és a természet megőrzésének és fejlesztésének feladataira. A bioetika feladata az állami jogalkotás előkészítésében részt venni, hogy az állami jogalkotás is elismerje az emberi élet szent és sérthetetlen voltát, személyes emberi méltóságát, fogantatástól kezdve a természetes végéig, ahogy ezt Magyarország alaptörvénye biztosítja.  Az élet kultúrájának terjesztésében közös párbeszédet kell folytatnunk minden jószándékú emberrel a keresztény hagyomány szellemében, figyelemmel a más eszmei irányzatok szempontjaira. A Magyar Bioetikai Társaság Alapszabályában megfogalmazta keresztény elkötelezettségét és a párbeszédre irányuló törekvését.

A Magyar Bioetikai Társaság nyilatkozata
az „eutanázia” és a túlbuzgó gyógyítás elutasításáról
(Budapest, 2013. szeptember 21.)

  • A Magyar Bioetikai Társaság a haldokló, beteg ember életének és méltóságának tiszteletben tartása és védelme érdekében – elismerve, hogy az emberi élet elidegeníthetetlen és sérthetetlen, alapvető, örök érték, amely nem pusztán személyes, hanem közösségi érték is – a következő  nyilatkozatot teszi közzé:
  • Az Országos Választási Bizottság ez év  júliusában határozatban jóváhagyott egy állampolgári aláírásgyűjtő kezdeményezést a következő kérdéssel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a gyógyíthatatlan halálos betegségben szenvedő felnőtt korúak orvosi segítséggel vethessenek véget az életüknek?” A beadványt a Kúria – nem tartalma, hanem jogi kétértelműsége miatt – elutasította.
  • Ezt az aktív eutanázia engedélyezését célzó  kezdeményezést a Magyar Bioetikai Társaság határozottan visszautasítja. A Magyar Bioetikai Társaság az eutanázia minden formáját elutasítja.
  • Az aláírásgyűjtés megkérdezettjei sokszor nincsenek birtokában a fogalmak pontos értelmezésének. A Magyar Bioetikai Társaság meghatározása szerint – a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexével összhangban – az eutanázia az orvosnak foglalkozás körében megvalósított szándékos ténykedése, amely a gyógyíthatatlan, szenvedő beteg kérésére a természetes végnél korábbi halálra irányul. 
  • Az orvosok a gyógyításra és az élet védelmére tettek esküt, ezért fordulnak hozzájuk bizalommal a betegek. Az emberölés tilalma abszolút, az orvosok sem kaphatnak a betegtől arra felhatalmazást, hogy életüket kioltsák, ez az önrendelkezési jog tévesen kiterjesztett értelmezése. Semmiképpen sem hozhatjuk meg a halálba segítés visszahozhatatlan döntését. A gyógyíthatatlan, biztosan halálos betegség fennállása egyébként sem állapítható meg teljes bizonyossággal. Az emberölés nem olyan kérdés, amelyet többségi szavazattal érvényesíteni lehetne, mert alapvető személyiségi jogokat érint. 
  • Nem értünk egyet azzal a nézettel, amely szerint egy társadalmat szinte kizárólag a termelékenység és hatékonyság elve határoz meg, és egy gyógyíthatatlanul gyenge életnek nincs értelme. Az emberi élet különösen akkor igényel fokozottabb tiszteletet, támogatást, gondoskodást, védelmet és szeretetet, ha kiszolgáltatott helyzetben van az, akinek a méltóságától elválaszthatatlan, hogy az élet a természetes halálig tart. Az embert a haldoklás folyamatában is megilleti az élethez, emberi méltósághoz, önrendelkezéshez való jog. Az életjogról azonban nem lehet lemondani, mert az nem tartozik az önrendelkezési jog körébe.
  • Halálhoz vezető betegségben szenvedő  embernek joga van fájdalmának csillapítására, testi és lelki szenvedésének enyhítésére, gondos, szeretetteljes ápolására, lelki gondozásra, hozzátartozói segítségére. A haldokló embert is megilleti az önrendelkezés joga; elutasíthatja a „túlbuzgó gyógyítást” („terápiás túlbuzgóságot”). A rendkívüli, aránytalan, túlságosan terhes beavatkozásokról való lemondás célja nem a halál beálltának siettetése, vagyis nem azonos a passzív eutanáziával és az öngyilkossággal, hanem az élet természetes befejezésének, a halálnak az elfogadását jelenti. 
  • A védelemre szoruló emberrel szembeni magatartás egy társadalom etikai fejlettségének, erkölcsi érzékének és érettségének valódi próbaköve. A beteg, sérülékeny ember védelme távolabbi pozitív társadalmi hatásokkal is jár, mert a békés és szolidáris egymás mellett élést szolgálja.
  • A haldokló, szenvedő ember méltóságteljes életéért, lelki békéjéért ajánljuk a társadalom és a jogalkotók figyelmébe ezt a nyilatkozatot, amelyet a Magyar Bioetikai Társaság 2013. szeptember 21-ei közgyűlésén elfogadott. A nyilatkozathoz csatlakozott a Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesülete és Dr. Batthyány László Orvos-kör Egyesülete.

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum

ÖN ITT VAN JELENLEG:

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2017 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert