HÍRARCHÍVUM

Érted sír a pócsi Szűzanya

Érted sír a pócsi Szűzanya
2010. december 8. 09:29

December 3-a péntek nemcsak a Fogyatékkal élő Emberek Világnapja volt, hanem a Pócsi Szűzanya kegyképe III. könnyezésének 105. évfordulója is. E neves napon megemlékezünk arról, hogy Máriapócson öt éve nemzeti kegyhellyé nyilvánította Erdő Péter bíboros. 1905. december 3-án Szűz Mária templomba való bevezetésének ünnepének vigíliáján vaslépcsőt helyezett az ikonosztázion elé Gávris Kelemen bazilita atya, hogy a képállvány királyi ajtaja felett elhelyezett kegyképet megérinthessék a hívek. Gávris áldozópap 35 éves volt ekkor, és a kegykép őre.

Az üvegkeretet megnyitva észrevette, hogy a Szűzanya arca feketévé változott, jobb szeme piros lett, melyből lencse alakú könnycsepp folyt le. Rózsaszínű selyemkendőt helyezett a Szűzanya álla alá. Ekkor mintegy hatvan ember volt a templomban. Vecsernye után készültek átöltöztetni a képet égszínkékből más palástba az ünnepre, amikor észrevették a könnyezést. Vikárius atyát, főúr atyát hívatták a ministránssal a könnyező kegyképhez. Az égszínkék anyag a könnytől más színűvé lett. A harangozó is megnézte, és hívatták az összes atyát, az izraelita jegyzőt, lutheránus gyógyszerészt és a piacon minden házba beszóltak.

Zubriczky Tivadar máriapócsi bazilita házfőnök jelentést tett Firczák Gyula munkácsi megyéspüspöknek a kegykép könnyezéséről. A püspök egyházmegyei vizsgálatot rendelt el. Öttagú vizsgálóbizottságot jelölt ki, meghívta a közigazgatási hatóság illetékes embereit, Szabolcs vármegye alispánjával az élen.

A kegyképet vegyi és fizikai vizsgálatnak vetették alá. Megállapították, hogy átlyukasztva, átfúrva nincsen, olajnak, vegyi folyadéknak nyoma nincsen. A könnyezés december 3-tól 19-ig tartott, december 30-31-én folytatódott. Összesen 19 napon át könnyezett.

Sok protestáns is elment a falujából megnézni a kegyképet.

Egy újság viszont a bazilitákat vádolta meg csalással. Páralecsapódásról nem lehetett szó, mert akkor a templom többi képén is lecsapódott volna pára, vagy a kegykép más részein, vagy a kegyképet védő üvegen, de ezek végig szárazak maradtak. A belső izzadás megint nem volt lehetséges, mert a kegykép fája 200 év alatt már kiszáradt. Ha izzadt volna a fa, nemcsak a szemeknél lett volna látható, hanem a kegykép többi részén is. Érzéki csalódásról sem beszélhetünk, hiszen a szemtanúk különböző korúak, neműek, foglalkozásúak, vallásúak, műveltségűek voltak.

A kegykép könnyezésének vizsgálatába bevonták Ekkert László műegyetemi tanársegédet, aki olyan kijelentést tett, hogy az ikonon semmi sérülést nem látott. A magyar szellemi és kulturális élet egyéniségei is reagáltak a pócsi kegykép könnyezésére. A harmadik könnyezés után Ady Endre verset írt. Jászi Oszkár 1910-ben személyesen látogatott el Máriapócsra. Ő nevezi először Máriapócsot, magyar Lourdesnak. A II. könnyezés után is történtek csodák Pócson. A ma is kitett bilincs történetét Kapin István kegyhely igazgató mesélte el a parakliszra összegyűlt híveknek a 2010-es évfordulón. A XIX. század közepén gyilkosság történt a szomszédos Nyírgyulaj községben. A szerencsétlen körülmények arra utaltak, hogy egy ottani fiatalember volt az elkövető, valójában azonban teljesen ártatlan volt az ügyben. Azonban ezt nem tudta bizonyítani a kállói törvényszék előtt, rosszakarói szándékosan ráterelték a gyanút. A törvényszék halálra ítélte. Utolsó kívánsága volt, hogy még egyszer eljuthasson Máriapócsra a kegyképhez. Őrizettel el is vitték. Amikor belépett a templomba, a bilincsei lehullottak. Az alaposabb vizsgálat kiderítette a valódi elkövetőt. Így mentette meg a Pócsi Istenszülő az életét.

A mi életünknek is vannak bilincsei, mondta Kapin István atya. Ez a fiatalember az egész életét a Szűzanya kezébe helyezte, amikor kérte tőle a szabadságot. Mi is helyezzük bizalmunkat Istenbe, hogy megtaláljuk életünk értelmét, és hogy ne sírjon bánatában értünk a Pócsi Szűzanya.

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum

  • Kép szöveg

ÖN ITT VAN JELENLEG:

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2017 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert