LITURGIKUS NAPTÁR

3. hang

Zsid 3,5-11.17-19

Atyámfiai! Míg Mózes hűséges volt az ő egész házában mint szolga, mint tanúja mindannak, amit hirdetni kellett; addig Krisztus mint Fiú a saját háza fölött áll. Ez a ház mi vagyunk, ha a bizalmat és a dicsőséges reménységet mindvégig szilárdul megtartjuk.
Ezért, - mint ahogy a Szentlélek mondja:
»Ma, amikor meghalljátok az ő szavát,
meg ne keményítsétek szíveteket,
mint a megkeseredésben, a kísértés napján a pusztában,
ahol atyáitok megkísértettek engem a próbatételben
noha látták cselekedeteimet negyven éven át!
Megharagudtam ezért arra a nemzetségre és így szóltam:
Ezek mindig tévednek szívükben.
De ők nem ismerték az én útjaimat;
amint megesküdtem haragomban:
Nem mennek be az én nyugalmamba!«
Kikre haragudott negyven esztendeig? Nem azokra, akik vétkeztek, s akiknek a holtteste elhullott a pusztában? Kiknek esküdött meg, hogy nem fognak bemenni az ő nyugalmába, ha nem azoknak, akik hitetlenek voltak? S látjuk is, hogy nem mehettek be a hitetlenség miatt.



Lk 20,27-44

Azon időben Jézus elé járultak néhányan a szadduceusok közül, akik azt tartják, hogy nincs feltámadás, és megkérdezték tőle: „Mester! Mózes meghagyta nekünk: Ha valakinek meghal a testvére s asszonyt hagy maga után, gyermeket azonban nem, akkor a testvér vegye el az özvegyet, és támasszon utódot testvérének. Volt hét testvér. Az első megnősült, aztán meghalt utód nélkül. Az asszonyt elvette a második, aztán a harmadik, majd sorra mind a hét. De mind úgy halt meg, hogy nem maradt utód utána. Végül az asszony is meghalt. A feltámadáskor vajon kié lesz az asszony? Hisz mind a hétnek felesége volt.” Jézus ezt válaszolta nekik: „A világ fiai nősülnek és férjhez mennek. Akik pedig méltók rá, hogy eljussanak a másik világba és a halálból való feltámadásra, nem nősülnek, s nem is mennek férjhez. Hiszen már meg se halhatnak többé, mert az angyalokhoz hasonlítanak, és az Istennek a fiai, mert a feltámadás fiai. Arról, hogy a halottak feltámadnak, már Mózes is beszélt a csipkebokorról szóló részben, ahol az Urat Ábrahám Istenének, Izsák Istenének és Jákob Istenének nevezi. Az Isten nem a holtaké, hanem az élőké, hiszen mindenki neki él.” Némely írástudó megjegyezte: „Mester, helyesen válaszoltál.” Többé nem mertek tőle kérdezni semmit. Most ő kérdezte tőlük: „Miért mondják, hogy Krisztus Dávid fia? Hisz Dávid maga mondja a zsoltárok könyvében: Ezt mondta az Úr az én Uramnak: Ülj a jobbomra, s ellenségeidet lábad alá teszem zsámolyul. Ha tehát Dávid urának nevezi, hogy lehet akkor a fia?”




Szent Sebestyén

288. körül halhatott vértanúhalált. Sebestyén a császári gárda tisztje volt, Narbonne-ban született, de Milánóban élt. Diocletianus és Maximianus császár nagyra becsülte, és közvetlen környezetébe rendelte. Sebestyén egyszerre tudott császári tiszt és hűséges keresztény lenni, aki bátran védte a hitet. A legenda tehetséges szónoknak mondja, aki bajtársait el akarta vezetni a hithez. Végül maga Sebestyén is a császári törvényszék elé került, és hite miatt halálra ítélték. Kinn a szabad mezőn karóhoz kötözték, hogy a katonák halálra nyilazzák. Amikor már halottnak vélték, otthagyták. Egy jámbor római özvegy, Iréne házába fogadta a súlyos sebesültet, és addig ápolta, míg föl nem épült. Amikor Sebestyén ismét megjelent a nyilvánosság előtt, úgy fogadták, mint aki holtából támadt föl. Ezután újra a hóhérok kezére került. Másodszor is halálra ítélték, bunkókkal agyonverték, és egy csatornába dobták. A vértanúként tisztelt Sebestyén a legnépszerűbb szentek közé tartozik. Pestis és más járvány idején fordultak hozzá.



Liturgikus naptár RSS-csatorna Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!

ÖN ITT VAN JELENLEG: LELKISÉG / LITURGIKUS NAPTÁR

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2017 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert