PANNÓNIA KÁVÉHÁZ

Pannónia Kávéház

Botor-e, ki bátor?

Negyven éve már, hogy egy kispap-társam tartott „próba-punktát” a szeminárium kápolnájában. Korán reggel történt, kialvatlan, kómás volt a társaság, takarékon nyikorogtak a szemredőnyök, spirálfüzet-nyomokról árulkodtak a ráncolt homlokok. Mégis visszhangzik bennem ma is az elhangzott gondolatok záró mondata: „Belőlünk, ebből az álmos népből termeli ki az Isten az ébresztőket.” – dr. Obbágy László atya írása.

És így lett. Az örök fiatal Isten szavának és szeretetének ereje nemzedékről nemzedékre megszólít ifjú embereket, akik személyes gyöngeségeik ellenére tisztes papi életükkel tanúsítják „az ébresztőket kitermelő” Úr hatalmát. Így volt ez elődeink, és így lesz utódaink életében is. Épp ezért megkérdőjelezhetetlen ifjú (és leendő) papjainkba vetett bizalmam. Nem a személyük miatt, hanem Isten szeretetének ereje okán, amelyet gyarló papi életemben magam is napról napra, évről évre, évtizedről évtizedre mély hálával tapasztalok meg. Bizonnyal így érzik ezt szolgatársaim, korosztályom botladozó, de tisztes hűségben szolgáló papjai is.

Benedek pápa a jövő egyházát igen sokatmondóan a „kreatív kisebbség” kifejezéssel jellemzi. A katekézis nemrégiben megjelent új direktóriuma pedig a kreativitást kiemelt fogalomként kezeli, és az egyházi praxis területén is érvényesnek tekinti. Kéri és el is várja az alkotókészséget, a szellemességet, a bátorságot és ötletességet, a módszertani kreativitást – értsük jól: az innovációt – az evangelizáció folyamatában.

Nagy öröm az őszülő pap számára felfedezni a fiatal levitákban ezeket az erényeket. Az egyház „felülről jövő közösség” – az imádság, a szentségi élet prioritásához ezért nem férhet kétség. Ugyanakkor a megszólítás, az evangélium hirdetése, Isten végtelen és visszavonhatatlan szeretete jóhírének továbbadása sem alternatív feladat: az Üzenetnek minden kor minden emberéhez el kell jutnia, sőt, érthető, vonzó, befogadható módon kell eljutnia. Zaklatott korunk nehézségei közepette olykor bizony mi, régebb óta fiatalok, elbátortalanodunk és elbizonytalanodunk ezen az úton.

Paul M. Zulehner osztrák pasztorálteológus több új szót is kitalált figyelemreméltóan gazdag munkássága során. A Christenmut nyelvi leleménye magyarul egy szóban nem adható vissza. A professzor a Christentum (kereszténység) szó végén megfordított három betűt, és így a Mut (bátorság) önálló szóként került a Christen (keresztények) végére; a Christenmut – valójában nem létező, általa kreált – szavával így a keresztény bátorság új kifejezését alkotta meg. Az egybeírás számomra azt is jelzi, hogy újradefiniálta azt; a két fogalom egybeforrtan értelmeztetik: a kereszténységtől elválaszthatatlan az a bátorság, amely kitapossa s egyengeti az evangelizáció útját.

E néhány sorral korántsem csupán fiatal paptestvéreimet, papnövendékeinket akarom dicsérni, biztatni, buzdítani. Ugyanez a bizalom él a szívemben – éljen bármilyen hivatásban, életállapotban – minden fiatal iránt, aki hallotta vagy hallani fogja szíve mélyén az örök fiatal, az „ébresztőket kitermelő” Isten hangját. Tanuljatok az idősebbek hűségéből, értékeljetek minden szépet és jót, amit az előttetek járók életének hitet továbbadó gyakorlatában, amit kétezer esztendőnek a kor hangját mindig kereső lelkipásztori praxisában láttatok – de lépjetek is túl rajtunk. Legyetek bátrak s kreatívak, merjétek az evangélium új borát új tömlőkbe – a 21. század (számunkra diszkont érának, huxley-s/orwelles világnak tűnő, de nektek szeretni-muszáj kor) új tömlőibe (digitális, posztposztmodern, metanyelves, posztcovid tömlőibe) – tölteni.

Nem meggondolatlan vakmerőség, nem „fejjel a falnak” magatartás kell, spanyolviasz-gőg meg végképp nem; de (szent)lelkes, friss, üde, mai gondolkodás, szellemesség, ötletesség s hittel teli, karizmatikus, kreatív cselekvés, evangéliumi Christenmut igen.

Nem botor, ki bátor. Az botor, ki tántor(og).

 

dr. Obbágy László

ÖN ITT VAN JELENLEG:

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2021 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert