3. hang
Azon időben miközben Péter beszélt, a Szentlélek leszállt mindazokra, akik az igét hallgatták. A körülmetéltségből származó hívek, akik Péterrel jöttek oda, elcsodálkoztak, hogy a Szentlélek kegyelme a pogányokra is kiáradt, hallották ugyanis őket nyelveken beszélni és magasztalni Istent. Ekkor Péter azt mondta: »Vajon megtagadhatjuk-e a keresztség vizét azoktól, akik a Szentlelket éppúgy elnyerték, mint mi?« Elrendelte tehát, hogy kereszteljék meg őket az Úr Jézus Krisztus nevében. Ekkor megkérték őt, maradjon náluk néhány napig.
Az apostolok és a júdeai testvérek meghallották, hogy a pogányok is befogadták az Isten igéjét. Mikor tehát Péter feljött Jeruzsálembe, a körülmetéltségből valók nekitámadtak3és azt mondták: »Bementél a körülmetéletlen férfiakhoz és ettél velük.«
Erre Péter hozzáfogott, hogy sorjában elmondja a történteket: »Joppe városában voltam és imádkoztam, amikor lelkem elragadtatásában látomást láttam: valami edény ereszkedett le, mint egy nagy lepedő a négy sarkánál fogva az égből, úgy hogy egészen elém ért. Mikor szemügyre véve beletekintettem, négylábú földi állatokat és vadakat, csúszó-mászókat és égi szárnyasokat láttam. Szózatot is hallottam, amely felszólított: ‘Kelj föl Péter, öld meg és edd!’ Én azonban azt mondtam: Azt már nem, Uram, mert közönséges vagy tisztátalan sohasem jutott a számba. Erre a szózat az égből másodszor is megszólalt: ‘Amit Isten tisztává tett, azt ne mondd közönségesnek.’ Ez pedig három ízben történt, mire az egész újból visszaemelkedett az égbe.
Ezt mondta az Úr a hozzá jövő zsidóknak: „Elmegyek, és keresni fogtok, de bűnötökben haltok meg. Ahová ugyanis én megyek, oda ti nem jöhettek.” Erre a zsidók megjegyezték: „Csak nem öli meg magát, hogy azt mondja: ahová én megyek, oda ti nem jöhettek?” De ő megmagyarázta nekik: „Ti innen alulról valók vagytok, én meg felülről való vagyok, ti ebből a világból vagytok, én nem ebből a világból vagyok. Azért mondtam nektek, hogy bűneitekben haltok meg, mert ha nem hiszitek, hogy én vagyok, meghaltok bűneitekben.” Erre megkérdezték tőle: „De hát ki vagy te?” Jézus ezt mondta: „Az, akinek már kezdettől vallom magamat. Sok mindent kellene még rólatok mondanom és ítélnem, de aki engem küldött, az igaz, és amit tőle hallottam, azt hirdetem a világnak.” Nem fogták fel, hogy az Atyáról beszél nekik. Jézus így folytatta: „Amikor majd fölmagasztaljátok az Emberfiát, megtudjátok, hogy én vagyok, és hogy semmit nem teszek magamtól, hanem arról beszélek, amire Atyám tanított engem. És aki küldött, velem van, nem hagyott magamra az Atya, mert mindig azt teszem, ami tetszésére van.” E szavaira sokan hittek benne.
Megszentelt Tivadar atya
Tivadar Egyiptomból származott, gazdag keresztény szülőktől. 12 éves korától mindennapos iskolába járt. Nem foglalták el a világi tudományok, ő magasabbra törekedett. Imádságban, megtartóztatásban és jótettekben foglalta el magát. Elhatározta, hogy elhagyja szülei házát és lemond szülei gondoskodásáról. Titokban eltávozva, először egy egyiptomi kolostorba, aztán szent Pachomiosz tabenniszi kolostorába lépett be. Sem szüleinek kérése, sem más földi öröm nem vonták el figyelmét az általa választott élettől. Tivadar még könnyező édesanyját sem akarta látni, aki vissza akarta hívni a kolostorból. Ezután anyja is elhagyta a világot és a Pachomiosz nővére által létesített, női kolostorba lépett. Tivadar mindenben elfogadta Pachomiosz atya utasításait, teljesítette akaratát. Mellette élt, és segített tanítójának a kolostorok felvigyázásába, mivel a Szentírást jól ismerte, sokszor Pachomiosz helyett prédikált. Tanítójának halála után őt választották meg utódjának. Ebben a minőségben bölcsességgel kormányozva, fényes és Istennek tetsző életet élve hunyt el késő öregségben, 368-ban.
HERE YOU ARE: SPIRITUALITY / LITURGICAL CALENDAR
BACK TO TOP