A széküresedés (sede vacante) állapota

Az egyházfő elhunytával minden vatikáni tisztség megszűnik, kivéve:

- a bíboros kamarás (camerlengo) – Kevin Joseph Farrell bíboros
- az apostoli penitenciárius (a lelki élet jogi bizonyítékokkal nem igazolható, belső világa ügyeinek legfelsőbb bírója) – Mauro Piacenza bíboros
- a pápai alamizsnás – Konrad Krajewski bíboros
- a Római Püspökség főhelynöke – Baldassare Reina bíboros
- a Vatikánvárosi Állam főhelynöke – Mauro Gambetti bíboros
- a Szent Péter-bazilika főpapja (utóbbi kettő 1991 óta mindig ugyanaz a személy) – Mauro Gambetti bíboros.

A camerlengo tulajdonképpen a pápa helyettese, ő állapítja meg és közli a világgal a pápa elhunytát, leveszi ujjáról a pápaság szimbólumát, a halászgyűrűt, melyet a bíborosi kollégium jelenlétében megsemmisít (kizárva így bármilyen hamisítást, mivel a pápa mindent azzal hitelesít), az interregnum időszakában a legfontosabb kérdésekben ő irányítja az egyházat a bíborosi kollégium döntései alapján, és ő szervezi a pápa temetését. A bíborosi kollégium dékánjával és a helyettes kamarással együtt ők zárják és pecsételik le a pápa lakosztályát a halálát követően azonnal, melyet majd csak az új pápa megválasztását követően nyitnak ki. Mivel Ferenc pápa nem a pápai rezidencián, hanem a vatikáni vendégházban, a Szent Márta Házban lakott, nemcsak a rezidenciát, hanem a szobáját is lepecsételték.

Ferenc pápa megreformálta a temetési szertartást is, jelentősen leegyszerűsítve azt. A korábban megszokott ciprus-ólom-tölgy koporsó helyett egyszerű, cinkkel bélelt koporsót választott, nem kért magas emelvényt a Szent Péter-bazilikában, és nem is oda temetkezett, hanem a számára oly kedves Santa Maria Maggiore-bazilikába.

A konklávét a bíborosi kollégium dékánja, Giovanni Battista Re bíboros szervezi, aki azonban kora miatt már nem vehet részt, sem helyettese, Leonardo Sandri bíboros, ezért azt Pietro Parolin bíboros államtitkár fogja vezetni.

Az Universi Dominici Gregis apostoli konstitúció szerint a Szentszék kormányzását és a Katolikus Egyház irányítását a sede vacante idején a bíborosi kollégium végzi, de csak igen korlátozott hatáskörrel (pl. szentszéki bírósági perek).

Az apostoli nunciusok továbbra is ellátják diplomáciai feladataikat külföldön, a Vatikánvárosi Állam postahivatala különleges sede vacante bélyegeket készít és bocsát ki erre az időszakra.

A Szentszék címere is megváltozik ebben az időszakban: a kulcsok felett a pápai tiarát az umbraculum (olaszul ombrellino, baldachin-szerű, sárga-piros ernyő) helyettesíti. Ez az új jelkép egyszerre utal a pápa hiányára, és arra, hogy a kamarás irányítja a Szentszék ideiglenes világi ügyeit. Az interregnum időszakában a camerlengo saját címerét is az umbraculummal díszíti, amelyet az új pápa megválasztása után eltávolít. (Korábban ez a címer jelent meg a sede vacante emlékérmeként kibocsátott vatikáni lírán, ma pedig a limitált példányszámú vatikáni euróérméken is).

A bíborosok kétfajta ülést tartanak a konklávéig, rendszerint minden nap: az általános ülésen minden bíboros, a különleges ülésen csak a pápaválasztó bíborosok vesznek részt. Ezeken a következő pápa megválasztása előtt az egyház ügyeit, a lehetséges irányokat tárgyalják meg. Ez tulajdonképpen már a konklávé „előszele”, hiszen sok bíboros ritkán találkozik a többiekkel, sokan most látják egymást először, így egymás nézeteinek, álláspontjának, a lehetséges irányvonalak megismerése fontos „alapot” ad a konklávéhoz.

A pápa halálát követően legfeljebb 20 napon belül el kell kezdődnie a konklávénak. Mivel a konklávé kezdetét május 7-ében állapította meg a bíborosi kollégium, a Sixtus-kápolnát már lezárták a látogatók előtt, és elkezdődtek az előkészületek a titkos szavazáshoz.

Sorozatunk holnap folytatódik.

A sorozatban eddig megjelent írás:

Május 7-én kezdődik a konklávé

Szöveg: Király András/Görögkatolikus Metropólia, fotó: Vatican Media

Nyíregyházi Egyházmegye