A Szent Lakoma krisztusivá tesz minket – nagycsütörtök a Szent Miklós-székesegyházban

„Talán fel sem foghatjuk ezt a nagy titkot, amit ma ünneplünk: Jézus Krisztus ránk, gyarló emberekre bízza az ő testét és vérét, a tanítványok ezt a tanítást élik és adják tovább. Olyan kézzel fogható, hogy ez a Jézusi alapítás egészen napjainkig tart” – kezdte ünnepi beszédét Ábel püspök atya a hosszú evangéliumi szakasz után, melyből az utolsó vacsora részleteit hallgathatta meg, aki bekapcsolódott személyesen vagy online a szertartásba.

Az Eucharisztiában a Szent Kenyér és Szent Bor testünkké és vérünkké válik, és egyesülünk Krisztussal: kevesen képesek szavakba önteni ezt a nagy titkot, melyben a Mindenható Isten Jézus személyében oly közel van hozzánk.

Az egyik szentatyát, Kavaszilaszt idézte, aki így megfogalmaz: »Krisztus felszabadít a rabszolgaságból és Isten fiaivá tesz mindenkit, mert ő részesít minket testéből, véréből, a Szentlélekből és mindabból, ami az övé. Így teremt újjá: megistenít önmaga által. […] A Szent Lakoma Krisztusivá tesz minket. […] Leljük örömünket az ő ügyeiben, […] tőle kapjuk a nevünket, ha megőrizzük vele a közösséget. […] Krisztus a sajátunk, jobban, mint amennyire a földi javak a mieink lehetnek.«

„Mert a földi javak mulandóak, törékenyek – folytatta Ábel püspök a szentatya gondolatait, hamar el tudjuk veszteni, amit megszereztünk: az életünk, a fáradozásaink az idő múlásával gyengül, de a Krisztusnak az irántunk tanúsított szeretete egy emberi életen át is töretlen, változatlan, sőt, az örökkévalóságon át tart.”

Az Eucharisztia titkának kiszolgáltatásához Jézus Krisztus megbízta a papokat, s a jó papokra (ma is) nagy szükség van. De milyen is és hogyan válhat valaki jó lelki atyává? Ehhez sokféle tulajdonságot felsorolt a főpásztor, de ezek előtt a legfontosabb: „a lélekkel való kapcsolta a papnak, a Szentlélekre való nyitottsága, a vele való együttműködése” – ha ez megvan, akkor az összes többi tulajdonság is teljesül: bölcs tanácsokat ad, jó gyóntató lesz… De mindaz, amit a jó pap tesz és elér, a Szentlélek működésének köszönhető. Szentbeszéde végén arra intette paptestvéreit: legyenek jó lelki atyák, a híveket pedig arra kérte: imádkozzanak értük.

A Nagycsütörtökön szokásos lábmosás szertartása idén elmaradt, de a délelőtti szertartáson és az esti Kínszenvedési evangéliumok szertartásán is sok paptestvér szolgált Ábel püspök atya mellett. A görögkatolikus papnövendékek is jelen voltak, énekükkel segítve az áldozópapok szent szolgálatát.  

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye