Fogadjuk be életünkbe Krisztust – kánoni látogatás volt Nyírbogáton

A megyéspüspökök a keleti kódex előírásainak megfelelően időről időre kánoni látogatást tesznek az egyes egyházközségekben, hogy megismerjék a híveket és bepillantást nyerjenek a parókia működésébe.

Nyírbogáton első alkalommal zajlott ez a látogatás, hiszen az egyházközség mindössze 22 éve önálló, addig filiaként működött (Kisléta, majd Nyírbátor filiája volt). 1929-ben iskolakápolnát építettek a görögkatolikus hívek, 1958-ban pedig templomot.

A közösség és a templom azonban változott, alakult az évek során: a templom belső, figurális festéséről és toronyról is gondoskodtak, ami korábban nem tartozott az épülethez.

A 2024-es kánoni látogatás előtti hónapokban a helyi parókussal, a parókia alapításától Nyírbogáton szolgáló Terdik Mihály atya vezetésével a közösség új erőre kapott, a vizitációt megelőző néhány hétben lelkesen készülő hívek mind összetartóbbá váltak. Így – összegezte a látogatás egyik legfőbb eredményeként dr. Gánicz Endre főhelynök atya – a kötelező előírásból egyfajta közösségépítő cselekedet vált.

Az anyakönyveket, a parókia fenntartásában működő Szent Ferenc Házi Gondozói Szolgálat működtetését az azt vizsgáló egyházmegyei munkatársak rendben találták. A pasztorális munkába, a képviselő-testület tevékenységébe a főpásztor tudott leginkább bepillantani, aki a település világi vezetőit, további intézményeit, családokat is meglátogatott, hogy felmérje és megismerje a nyírbogáti görögkatolikusok mindennapjait.

A vizitációt záró főpásztori Szent Liturgián a prédikációban Ábel püspök bevallása szerint a három nap alatt a város teljesen új arcát ismerte meg. Örömmel idézte fel a szeretetteli fogadtatást, amit a helyi iskolában, az idősek nappali ellátását vállaló intézményben, az utcán, a családoknál tapasztalt. A képviselő-testületi ülés pedig sokkal inkább egy mély lelki beszélgetés volt, ami közelebb hozta a bogáti híveket az egyházmegye püspökéhez és viszont.

A levéltár kevés emléket őriz a nyírbogáti görögkatolikus közösségről, de néhány templomszentelési fényképet magával hozott a hierarcha, s azokat felmutatva a híveknek arról prédikált: ahogyan a templom és környéke változott, ugyanúgy változik életünk, külső-belső körülményeink és mi magunk is. Nem mindegy mivel és hogyan rendezzük be életünket, hogyan tesszük rendbe dolgainkat: ahogyan Krisztus dicsőségére épült ez a templom, úgy a mi életünknek is tükröznie kell Krisztust – vont párhuzamot. Önvizsgálatra indító kérdéseivel vezette a híveket, majd rájuk bízta a feladatot: fogadják be életükbe Krisztust, hogy éppoly ragyogó legyen lelki életük, mint az ünnepre díszbe öltöztetett templom.

A házigazda, Terdik Mihály atya a szertartás végén a közösség képviselőivel együtt köszönte meg a kánoni látogatást. A liturgián jelen volt a település polgármestere, dr. Simonné dr. Rizsák Ildikó, a térség országgyűlési képviselője, dr. Simon Miklós.

A templom előtt elhelyezkedő kereszt a hívek összefogásának és munkájának köszönhetően újult meg és került rá a Szabó Csaba által festett korpusz. A keresztet a Szent Liturgia elején áldotta meg Ábel püspök.

A püspökkel való személyes találkozások az olajkenettel és a szeretetvendégséggel folytatódtak.

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye