Levéltári források a Nyírbélteki Görögkatolikus Egyházközségről

239. szám
1913

Méltóságos és főtisztelendő
Görögkatolikus Püspökség!
Ungvár!

Folyó évi január 4-én 16. szám alatt kelt megkeresésre tisztelettel van szerencsém értesíteni, miszerint a nyírbélteki görögkatolikus templomot a hivatal kiküldöttje megvizsgálta, és azt találta, hogy a templom széles lábazatfalazatából több terméskő darab kihullott, és így a felmenő falazat egy része nem is támaszkodik falra, csak lóg. A templom falazatának támasztópillérei között kisebb nyílások vannak. A külső fal néhány helyen keresztül van repedve.

A falak és támasztópillérek elválása folytán a templom mennyezetét alkotó csillag- és tükörboltozat, továbbá az ezeket elválasztó nagy boltívek kissé megmozdultak. Ezen mozdulás folytán a boltozatok igen sok helyen megrepedtek, és a boltívek a záradékokban megszálltak.

Régebbi időben, valószínűleg az 1817. évi földrengések idejében ezen boltozatok és boltívek már sokat rongálódhattak, mert egy helyen a boltívet tartó falak vonóvassal vannak összekötve.

A boltozatok repedései, valamint a boltívek süppedése, miután ez együtt jelenik meg a falakat támasztó pillérek elválásával, és miután a templom főfalai meggyengültek úgy hogy az igen nehéz téglaboltozat nagy nyomást gyakorol a főfalakra, mindezeket összevonva olyan jelenséget mutatnak, amely a templom használatát veszélyessé teszi.

A kijavításra vonatkozólag javaslom, hogy a templom mennyezeti szerkezete boltozatostól egyetemben teljesen lebontandó; a falak nagy része nem maradhat meg teljesen elhanyagolt és elavult volta miatt, úgyhogy az egész épületből legfeljebb a templom alapfalai, a toronyépület és a tetőszerkezet faanyaga volna megtartható.

A vizsgálatot teljesítő tisztviselő számvevőileg érvényesített utazási számláját azon kéréssel küldöm meg, miszerint a felszámított összeget alant írt hivatalba megküldeni szíveskedjék.

M. Kir. Államépítészeti Hivatal

Nyíregyháza, 1913. február hó 16-án

P H.
[…] okl. m.

A hivatal főnöke:
Pöppel Gyula
kir. műszaki tanácsos

---

Nyírbéltek[1]

[Jegyzőkönyv – kánoni látogatás – 1824]

1. §

A templom állapota

A nyírbélteki templom a Boldogságos Szűz Mária születése tiszteletére épült 1780-ban szilárd anyagokból, a nép költségén, sík, tűzveszélytől mentes helyen. 1785-ben áldotta meg Koptsay János akkori dorogi esperes, illetve dorogi parókus. A templom tetőzetét 1822-ben teljesen felújították. A torony felújításra szorul. Belül egy még nem teljesen kész ikonosztáz díszíti. Három haranggal ellátott, az egyik 300 fontos, a másik 260 fontos, a harmadik 80 fontos.

2. §

Az egyház fenntartási alapja és jövedelmei

A templomnak három nyomásban 32 és 1/2 holdnyi szántóföldje van, alapítvány nincs, de a nyírbélteki protokollumban található az 1800. évi leltár, amely kimutatja, hogy ezek a földek emberemlékezet óta a templom használatában voltak. A templompénztárt a gondnokok kezelik, az eladott gabona árából és a nép kegyes adományaiból tevődik össze. A számadásokat a kerületi esperes ellenőrzi.

3. §

A temető

A temető a településen kívül van, bizony elég tágas, hosszan és szélesen elterülő terület, mintha még két helységnek is elegendő lenne. 1806-ban lett megáldva, a másik temető elhanyagolt, mivel nem megfelelő helyen van. A keresztség nélkül elhunyt gyermekek a temető környékén, mégis azon kívül vannak eltemetve. A nagyobbik temetőben áll egy kereszt, a nép gondozza.

4. §

Az istentiszteletek

Vasárnapokon reggel öt órakor végzik az utrenyét, a Szent Liturgia és a szentbeszéd 10 órakor, a vecsernye négy órakor van; hétköznapokon a Szent Liturgiát reggel hat órakor végzik. A körmeneteket a néppel nemcsak otthon, a templom körül tartják, hanem nagyobb ünnepeken, a gabona és a szőlők megáldásának idején. A szentségeket általában a templomban szolgáltatják ki.

5. §

A földesurak

A parókia javadalma tekintetes nagykállói Kállay Ignác úr kegyúri joga alá tartozott, de halála miatt tekintetes Kállay Ignác úr özvegyére, a méltóságos Sepesy Julianna bárónőre háramlott. A földesurak nagykállói Kállay Mihály és Ferenc.

6. §

A hívek állapota

A nyírbélteki parókián a görögkatolikus lelkek száma 1015. Vannak latin rítusúak, saját templommal, van néhány református, előítéletek nincsenek. Többen istenkáromlók, böjtöt megtagadók nincsenek, válások sincsenek. Az istentiszteletek látogatásában kevesen hanyagok. A vallástól és a kultusztól[2] elpártolók nincsenek.

7. §

A parokiális ház és telek

A parokiális ház 1817-ben épült égetett téglákból, négy szobából áll. Fenntartása a népre hárul, a megboldogult gróf Kállay János telkén épült, szomszédja nyugatról a megboldogult tekintetes Kállay Ignác úr udvara; keletről a Piskolt[3] és Penészlek felé vezető út veszi körül, egy istállón kívül semmi nem tartozik hozzá, de van kertje, ami a belsőséghez tartozik, és tekintetes Kállay Ferenc úr malmával szomszédos, emberemlékezet óta a parókusok használatában áll békésen.

8. §

A parókus jövedelme

Minden jobbágy évente két mérő búzával tartozik a parókusnak, a zsellérek egy mérővel és egy nap robottal, ami az 1806. évi összeírás szerint 150 forintot tesz ki.

9. §

A parókus személye

A helyi parókus Molnár Bazil[4] nős, egy gyermeke van, nincs panasz rá.

10. §

Az iskola

Iskolaépület most épül, a 6 és 12 év közötti gyerekek száma 40. A tanító Fazikas András, nős, gyermekei nincsenek, bér címén minden gyerek után kap fél mérő búzát és 30 krajcárt. Jelenleg 42 gyerek jár iskolába. A saját házában tanít.

11. §

A kántorház nyomorúságos állapotban van, épp most építenek neki iskolaépületet, a külsőségben három nyomásban 13 és 1/25 holdnyi telke van, nevezetesen[5]

12. §

A kántor Kováts Mihály, 40 éves, nős, két gyermeke van, kiváló magaviseletű [?][6], kedves hangú. < ideiglenes>

13. §

Gondnokok: Penyege János és Kepits Bazil, esküdtek; elegendő biztosíték van birtokukban. A harangozó Józsa Bazil, jövedelme két köböl búza, egy pár csizma, minden harangozásért, amíg harangozik a halottért, 10 krajcár jár. A sírásó Ginga János, egy kitanult és felesküdött bába van.

 

A nyírbélteki parókiához tartozó, a templom számára elsőként kijelölt kültelkek összeírása

Az első nyomásban, Bánháza[7] felé

1. A kis Penészleki út felé hat hold föld, amit keletről az uradalmi tábla, nyugatról a Bánházára vezető út határol.

2. A kútnál hat hold föld, keletről az urasági táblával, nyugatról a kántor földjeivel határos. A parókia jegyzőkönyvében szereplő 1.800. évi leltár szerint mindkét föld 15.810 négyszögöl.

A Debrecenbe vezető útnál a második nyomásban

A Debreceni útnál 8 és 1/2 hold föld, amelynek szomszédai keletről az urasági legelő, nyugatról Sziveti János, 8.709 négyszögöl.

Debrecenbe vezető út közepénél, a harmadik nyomásban

A Debrecenbe vezető út középső szakaszánál 12 hold föld, keletről Tót Mihály, nyugatról Szabó György a szomszédja, 11.080 négyszögöl.

2. A parókusnak kijelölt kültelkek

Az első nyomásban, Zsombokoson

1. Zsombokoson öt hold föld, északról dél felé megboldogult tekintetes Kállay Ignác úr tiszttartója a szomszéd.

2. László-verésen négy hold, északról a kántor, dél felé uradalmi földdel határos.

3. A Piskolt felé vezető útnál hat hold, északról dél felé a kántorral szomszédos.

A második nyomásban, Penészlek felé

1. A kisebbik temető felé három hold, keletről tekintetes Kállay Ignác úr táblája, nyugatról tekintetes Kállay Ferenc úr táblája.

2. Asszonyrét felé két darabban három hold, észak, kelet és nyugat felé több jobbágy földjével határos, dél felé a kántor kaszálója.

3. A Bánházai útnál három hold, keletről és nyugatról egyaránt a földesúri táblával szomszédos.

A harmadik nyomásban, Hosszúmezőn

1. A Debrecenbe vezető út középső szakaszánál négy hold, keletről Szabó György, nyugatról a kántor [földjével] szomszédos.

2. A szigeten három hold, keletről és nyugatról az uradalmi legelő [határolja].

3. A Károlyi[8] útnál nyolc hold, keletről a tó és az uradalmi legelő, nyugatról a falu szomszédos.

A parókus két kaszálót birtokol, az egyik a Penészleki útnál található, 22 kaszálóra való, a szántóföldeken kívül, amely ebben a kaszálóban található, száraz és nedves időben értelemszerűen, északon tekintetes Kállay Mihály úr, délen a jobbágyok rétje, keleten Bogdán Ferenc rétje, nyugaton Vaszetskó János földje és rétje határolja.

A másik, Makrai kútnak nevezett kaszálót, ami 18 kaszálónyi – száraz időkben több – észak felé a Szaniszló felé vezető út, dél felé Hanty Pál kaszálója [határolja].

 

A nyírbélteki parókia kántori kültelkeinek összeírása

Az első nyomásban Zsombokosnál

1. László-verésen négyholdnyi, északon a Szaniszló[9] felé vezető út, délen a parókus [a szomszéd].

2. A Piskolti útnál három hold, észak felé a parókusé, dél felé Oláh Mihályé.

A második nyomásban, Penészlek felé

1. A Bánházai útnál három hold, nyugat felé a templomé, másutt körös-körül uradalmi [földek határolják].

2. A kaszálónál egy hold, észak felé Vasetsko Mihály, dél felé a kántor kaszálója.

A harmadik nyomásban, Hosszúmezőn

1. A Debrecenbe vezető út középső szakaszán három hold, keletről a parókus, nyugatról a földesúr [földje].

2. Hosszúmezőn négy darabban három hold, körbe mindenhol földesúri út.

3. A Károlyi út felé két hold, kelet felé Mankos János, nyugat felé a parókus [földje].

A kántor 16 kaszálónyi kaszálórétet bír, amely kaszálóban van másfél hold szántóföld.

 

A nyírbélteki parokiális templom liturgikus tárgyainak leltára

Liturgikus tárgyak

1. Egy aranyozott ezüstkehely paténával, csillaggal és kanállal

2. Egy fából készült aranyozott cibórium

3. Két, fából készült aranyozott kereszt

4. Egy harang

5. Négy, már elég kopottas zászló

6. Két, fából készült gyertyatartó

7. Egy rézből készült füstölő

8. Egy fából készült tömjéntartó

9. Két kancsó

10. Egy asztalka

11. Két láda, az egyik a templom dolgainak tárolására, a másik a templomban elhelyezett pénztár

Liturgikus öltözékek

1. Egy fehér felon, új, aranyvirágokkal díszített, epitrachelionnal és a többi ünnepi tartozékkal

2. Két, már kopott és alig használható felon

Lenvászonból készített liturgikus tárgyak.

Két miseing, kehelykendők, kéztörlő kendők, terítők, selyemkendők az oltárhoz.

Könyvek

1. Evangéliumos könyv

2. Két Liturgikon, négyrét[10]

3. Egy Euchologion

4. Egy Trifologion

5. Két Triód, egy nagyböjti és egy húsvéti

6. Egy Apostol

7. Egy Irmologion kottákkal

8. Biblia öt kötetben

9. Egy Zsoltároskönyv

<10. Hittankönyv>

---

Kapcsolódó:

Bepillantás a nyírbélteki templomba

Kánoni látogatás Nyírbélteken 

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára, indexfotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye