Egészen különleges módon végezték május hónapban az első Parakliszt a rókahegyi templomban összegyűlt hívek. Egyrészt az 1696-ban könnyező első pócsi kegykép korabeli másolatainak reprodukciói szolgáltatták hozzá a méltó hátteret, másrészt a püspöki jelenlét.
A templom lelkipásztori ellátását végző István atya május hónapra kiállítást szervezett, amit a szertartás végén Ábel püspök atya nyitott meg közvetlen és mélyreható gondolataival. Fekete András hajdúszoboszlói görögkatolikus atya húszezer kilométert utazott, hogy elkészíthesse ezeket a fényképeket, melyeket a saját kiállításuk után önzetlenül átengedett nekünk is.

Ábel püspök úr a megnyitóban, illetve tanításban három gondolat köré csoportosította a mondanivalóját.
Elsőként a szentatyák tanítása alapján a virágot és a szeretetet kapcsolta össze. Hiszen a kettő hasonlít egymásra: ha a virágot ápoljuk, fényt biztosítunk számára, szebb lesz, ha elajándékozzuk, kedvesebb lesz. Így van ez a szeretettel is, amivel égi édesanyánk megajándékoz bennünket.
Második gondolata a pócsi kegyképre és annak másolataira vonatkozott. Két dologra hívta fel a figyelmet. Egyrészt arra, hogy magán az eredeti képen is és annak másolatain is a Szűzanya mindig mosolyog. Ez a vonás a bizánci ikonográfiában nem gyakori. Másrészt láthatóak a könnyek nyomai is. Mert az édesanyákra ez jellemző: gyakran mosolyognak gyermekeikre és gyakran sírnak is, ha gond van velük. Így van ez égi édesanyánkkal is. Megkérdezhetjük magunktól, hogy mi mennyi fájdalmat okoztunk a saját édesanyánknak, amiért sírnia kellett.

Harmadikként egy nemrég olvasott tanmesét mondott el, ami hasonlított az evangéliumi talentumokhoz. Csakhogy itt az öreg király virágmagvakat adott a gyermekeinek. És az járt el jól közülük, aki nem elrejtette, még csak nem is eladta a magvakat, hanem elvetette a kertben. Mert így a kert tele lett csodálatosan nyíló virágokkal. A pócsi Szűzanya képei is így gyönyörködtetik a nagyvilágban az embereket, s közülük huszonhét most bennünket is.

Az ünnepségen nemcsak a templomocskához tartozó hívek imádkoztak együtt, hanem jöttek a környékről római és görögkatolikusok is. Mindenki számára felemelő érzés volt a teli templom látványa. – Az ünneplés folytatódik, és egész május hónapra kiterjed: ha már nem is a püspök jelenlétében, de a pócsi Szűzanya képeinek lélekemelő közegében fogjuk minden este végezni a Parakliszt, s mindegyikben lesz rövid tanítás is.
Szöveg: Ivancsó István, fotó: Kondás Sándorné
Nyíregyházi Egyházmegye





| H | K | SZ | CS | P | SZ | V | 
|---|---|---|---|---|---|---|
| 
 1  | 
 2  | |||||
3  | 4  | 
 5  | 6  | 
 7  | 
 8  | 
 9  | 
10  | 11  | 12  | 13  | 
 14  | 
 15  | 
 16  | 
| 
 17  | 18  | 19  | 20  | 21  | 
 22  | 23  | 
24  | 25  | 26  | 27  | 28  | 29  | 30  |