Meggyaláztak egy görögkatolikus templomot Kárpátalján

A Záhony és Ungvár között félúton lévő Palágykomoróc görögkatolikus templomát szerda este összefirkálták, és meggyújtották a sekrestye ajtaját. A lángokat a térségben járőröző katonák észlelték, és hamar eloltották, így azok nem terjedtek át a templom belsejébe. A templomot elárasztotta a füst és korom, de az ajtó környékén kívül nem égett meg semmi komolyabban. A templom oldalára a „késhegyre a magyarokkal” és „magyarok, takarodjatok!” szövegeket fújták fekete sprével.

Magyarország Kormánya azonnal anyagi segítséget ajánlott a templom rendbehozatalához.

Fülöp metropolita együttérzését fejezte ki Tódor munkácsi püspöknek, aki elmondta: értetlenül állnak a támadás előtt, hiszen a térségben békésen élnek egymás mellett a nemzetiségek.

„Őszinte köszönetemet fejezem ki a testvéri együttérzésért és támogatásáért ebben a nyugtalanító pillanatban. Mélyen megrendített bennünket a Palágykomorócon történt szentségtörő cselekmény. Az ott hagyott gyűlöletkeltő feliratok semmiképpen sem tükrözik sem híveink, sem a kárpátaljai lakosság érzéseit. Éppen ellenkezőleg – népünk békére, együttélésre és kölcsönös tiszteletre vágyik.”        

A Munkácsi Egyházmegye közleményt adott ki a támadás másnapján:

E vidéken generációk óta élnek egymás mellett különböző származású, nemzetiségű és vallású emberek kölcsönös tiszteletben és nyitott szívvel. A magyar származású hívek pedig a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye jelentős lelki értékei, és fontos részét képezik egyházmegyénknek. E nehéz pillanatban különös közelséget érzünk mindazokhoz, akiket mélyen megsebezett ez az incidens: a hívekhez, a falu közösségéhez, azokhoz, akik fájdalmat, megalázottságot vagy aggodalmat éreztek. Az Egyház imádságban, együttérzésben és a béke, valamint az emberi méltóság megőrzésének határozott szándékával van jelen.

Felhívással fordulunk mindenkihez, hogy ne engedjenek a provokációknak, és ne engedjék, hogy a rossz szándékú külső erők gyűlöletet szítsanak. Azokhoz pedig, akik e templomgyalázó cselekedetet elkövették, felbujtották vagy megszervezték, keresztényként bűnbánatra szólítunk fel, és kívánjuk, hogy forduljanak el a sötétségtől, és lépjenek a világosság, a kiengesztelődés és a jóság útjára – emlékezve nemcsak az emberi, hanem az isteni ítéletre is.

Őszintén köszönjük a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetőjének, Bileckij Miroszláv úrnak, valamint minden rendvédelmi dolgozónak gyors reagálásukat, érzékenységüket és szakmai hozzáállásukat az ügy kivizsgálásában.

Felhívjuk mindenki figyelmét, hogy őrizze meg a nyugalmát, és a nyomozás lezárásáig tartózkodjon mindenféle értelmezéstől vagy feltételezéstől, amelyek tovább fokozhatják a feszültséget. Ilyen időkben arra vagyunk hivatottak, hogy tanúságot tegyünk Krisztus szeretetéről és igazságáról, anélkül hogy engednénk a gonosz provokációinak. Imádkozzunk együtt, hogy a béke, a bölcsesség és a szeretet uralkodjon az emberek szívében, és hogy templomaink továbbra is az imádság helyei maradjanak, ne pedig a gyűlölet célpontjai vagy manipulációs eszközök.

Ahogy Kárpátalja legtöbb részén, a magyar többségű Palágykomorócon is magyarok, ruszinok, ukránok békés együttélése jellemzi a mindennapokat – nem csak nemzetiségi, de vallási téren is. Számtalan példa bizonyítja ezt. 1750-ben a helyi református földesúr adományozta a telket a görögkatolikus közösségnek a parókia számára, és ő építtette a fatemplomot is.

Az idén 175 éves templomot 1949-ben, a görögkatolikus egyház betiltásakor az ortodox egyháznak adták át. Ám miután elhurcolták a parókust, a hívek nem engedtek be ortodox papot a templomba, ezért azt hivatalosan bezárták. A hívek titokban használták a bezárt templomot, melyet a hetvenes években a határőrség tornatermévé alakítottak, teljesen lemeszelve és lecsupaszítva a belsejét – ám a katonák tiszteletből nem használták. A helyi párttitkár a templom egyik harangját eladta egy ruszin faluba, amit a rendszerváltáskor a falu visszaadott a palágykomoróci közösségnek. A másik harangot a reformátusok „fogadták be” és haranglábot építettek neki – 1989-ben, a templom újra nyitásakor adták vissza.

Az 1944-es harcokban a templom ablakai kitörtek, helyreállításukra a református közösség rendezett gyűjtést. A görögkatolikus templom befogadta a helyi római katolikus közösséget is, hiszen nekik 2023-ig nem volt templomuk – addig közösen használták azt szertartásaikra.

Adja Isten, hogy ez a példaértékű összefogás és önzetlen szeretet uralkodjon továbbra is mind a faluban, mind Kárpátalján!

Szerző: Király András/Görögkatolikus Metropólia

Nyíregyházi Egyházmegye