A részegyházak kánonjogi arculata egykor és ma címmel rendezett kánonjogi konferenciát főiskolánk 2026. február 7-én.
„Az egyházmegye Isten népének része, mely egy püspök és presbitériuma vezetésére biztatott, hogy pásztorához ragaszkodva s tőle evangélium és Eucharisztia által a Szentlélekben összegyűjtve részegyházat alkosson, melyben valóban jelen van és tevékeny Krisztus, egy, szent katolikus és apostoli Egyháza” (CD 11)

A részegyház prototípusa az egyházmegye. A kánonjog mint szakrális jogrend sajátossága, hogy a rendestől eltérő kormányzati helyzetek kezelésére is megfelelő jogi megoldásokat igyekszik nyújtani. Ezekre példa az egyházmegyéhez hasonló elbírálás alá eső hierarchikus kormányzati egységek sora: az exarchátus, az apostoli kormányzóság, a katonai- és rítusordinariátus. E szervezeti egységek körüli kérdései alkották a konferencia központi témáját február 7-én főiskolánkon.

A kezdőimádság és Horváth Tamás atya, főiskolánk kánonjog tanára, bírósági helynök, a délelőtti szekció levezető elnöke köszöntője után Galambvári Péter, főiskolánk megbízott rektora, a konferencia főszervezője is üdvözölte a résztvevőket. Őt Szabó Péter egyetemi tanár, a Kánonjogi Posztgraduális Intézmény elnöke, főiskolánk rektorhelyettese, a konferencia ötletgazdájának bevezető gondolatai követték.
Az első előadást Juhász-Laczik Albin OSB, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakkollégium igazgatója A területi apátság kánonjogi intézménye történeti perspektívában címmel tartotta.

Vajdics Erzsébet a Hajdúdorogi Főegyházmegyei Érseki Hivatal jogásza, a PPKE Kánonjogi Posztgraduális Intézet doktori képzésének hallgatója A területi exarchátus mint kánonjogi intézmény címmel adott elő.
Galambvári Péter délelőtti szekcióban elhangzott előadásának címe Az exarchátus mint részegyház eredete és mai szabályozása volt.
Ujházi Loránd, a Kánonjogi Posztgraduális Intézet tanszékvezető egyetemi tanára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem intézetvezetője, tudományos főmunkatársa előadásának címe A tábori püspökségtől a katonai ordinariátusig: hasonlóságok és eltérések volt.

Simon Wagner István, a Pécsi Püspöki Bíróság helyettes bírósági helynöke, a Szent Ferenc templom plébánosa Az apostoli kormányzóság intézményének változásai (CIC 1917 – CIC 1983) címmel tartott előadást.
A délelőtti szekciót Tóth László, a debreceni Szent Anna Főplébánia káplánja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának doktorandusza zárta, aki A mérki és debreceni apostoli kormányzóság című kutatási tervét mutatta be.
A délután során Nagy Tamás atya, a Miskolci Egyházmegye bírósági helynöke vezette fel az előadókat.
A délutáni szekcióban elsőként Sereghy Xénia, a linzi katolikus egyetem adjunktusa A rítusordinariátus szerepe és sajátos kánonjogi vonásairól tartott előadást.

Őt Szaplonczay Máté, bedői helyettes lelkész, berettyóújfalui szervezőlelkész, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett kánonjogi doktorátust, A „részegyház” fogalma: a zsinati szövegektől a kodifikációig című előadása követte. A konferenciát Szabó Péter Az egyházmegyei struktúra. Eltérő európai példák című előadása zárta.

Az előadások után több alkalommal volt lehetőség diszkusszióra, ahol a résztvevők kérdéseket tehettek fel, amelyekre az előadók esetenként az előadásukat nem érintő, fontos problémákra is reflektálhattak.
A konferencia programja letölthető ITT.
Szöveg és fotó: Vándor Ilka/SZAGKHF
Nyíregyházi Egyházmegye





| H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
||||||
|
2 |
3 |
4 | 5 |
6 |
7 |
8 |
|
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 |
17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 |
23 | 24 | 25 | 26 | 27 |
28 |