Zarándoklat Rókahegyről Máriapócsra

Gyalogosan tettük meg a kb. 32-33 km-es távot. A csapat egyik része a rókahegyi templomtól indult 3:30 perckor, a másik része Jósavárosból 4 órakor.

7:30 óra tájban Napkoron találkoztunk, és innen együtt mentünk tovább. Volt egy csapat, akik Napkoron – ahol az újonnan kinevezett Mosolygó Tamás atya és a Rókahegyről áttelepült gondnokunk, Mányikné Erzsó várt minket – csatlakoztak a gyalogos zarándokokhoz. Így 15 főre bővült a létszám. Sajnos egy társunknak egy kavicsra lépés miatt meghúzódott a bokája, így 14-en érkeztünk meg gyalogosan a Pócsi Szűzanyához.

Mint minden évben – hiszen már hagyomány ez a közös zarándoklat – jönnek egyrészt „autós segítők”, akik egy-egy pihenőnél hideg vízzel, pár falattal, kávéval várnak minket, másrészt kisgyerekek, idősebb, beteg társaink, Rókahegyről autóval mennek előre, hogy a kegyhelyen várjanak minket. Így aztán nem csoda, hogy a kis fatemplomocska a 13 órakor kezdődő liturgiára teljesen megtelt!

Az úton lehetőség volt szentgyónásra, beszélgetésre, de elsősorban az imádkozásra. Csodálatos érzés, amikor Pócspetriben a forróságtól felhevült aszfalton zarándokolva, megpillantjuk kegytemplomunk tornyait. Ilyenkor még a Máriát köszöntő ének is hangosabban hangzik és a fáradtságot sem érezzük olyan erősnek a lábainkban, mint előtte.

Adja Isten, hogy jövőre is zarándokolhassunk! „Mária, segíts!”

Forrás és fotó: Rókahegyi Görögkatolikus Egyházközség, dr. Obbágy Veronika, Vajdicsné Keczán Ibolya

Nyíregyházi Egyházmegye