Pünkösdkor megérezhetjük az Úristen szerető, simogató kegyelmét – ikonosztáziont szenteltek Urán

Egy „kis ékszerdoboz” – így aposztrofálták már korábban is az urai görögkatolikus templomot, miután 2011-ben teljesen felújították, toronnyal és haranggal látták el. Ekkor fogalmazódott meg az ötlet az egyházközség tagjaiban és egykori parókusában, Trella Tibor atyában, hogy ehhez a belső-külső új formához új ikonosztáziont készíttessenek. A korábbi, Pátyodról kapott ikonfalat a közösség egy romániai egyházközségnek, a sándorhomoki parókiának adományozták, és az egyházmegye támogatásával, valamint a hívek nagylelkű összefogásával elkezdődött a hosszú folyamat, mely során kifaragtatták az ikonfalat és megfestették a mennyországra ablakot nyitó ikonokat – számolt be a templom történetének utóbbi éveiről Zolcsák Mihály, az egyházközség gondnoka, képviselőtestületi tag.

Az ő és a kántorizálás feladatát ellátó feleségének közösséget is formáló munkáját az egyházmegye püspöke személyesen is megköszönte, a templombúcsún saját, ünnepi imafüzérét ajánlva fel a házaspárnak. A munka teljes lett, beteljesedett, ahogy a prédikáció kulcsszavát értelmezte a templomi feladatok elvégzésére is vonatkoztatva Szocska A. Ábel püspök.

Krisztus utolsó szavait ugyanis nem a fájdalom, hanem az elvégzett munka utáni hálaszónak is felfoghatjuk. A Szentlélek kiáradásakor értették meg maguk az apostolok is szenvedésük jelentését és feladatukat, s pünkösdkor kimondhatták nyugodt szívvel: beteljesedett. A püspök a mindennapi életünkhöz kapcsolta ez a szót: áttekintve a születéstől a halálig – a jól megharcolt munka gyümölcseként mondhatjuk ki mi is ezt a megnyugvással eltöltő szót, beteljesedett.

Arra kérte a híveket, hogy amikor betérnek a templomba, az ikonosztázionra rápillantva ez az egy szó jusson eszükbe: beteljesedett. „Hívjuk segítségül a Szentlelket, hogy tegye teljessé az életünket, hiszen az Úristennek hatalma van beteljesítenie azt.” – de ehhez együtt kell a Szentlélekkel dolgoznunk, egészítette ki gondolatait a főpásztor.

Pünkösdkor a Szentlélek tüzes lángnyelvek alakjában kiárad az apostolokra. A Szentlélek ránk áradó tüze a szívünkben eloszlatja a sötétséget, és érvényesül a tűz másik tulajdonsága is: meleget áraszt, simogat szerető, meleg kegyelmével. „Pünkösdkor megérezhetjük az Úristen szerető, simogató kegyelmét is. Amikor imádkozom a templomban, az Úristen engem is meg akar ölelni, simogatni, vigasztalni, hogy bátran álljak az előttem álló feladatokhoz, s a munkát elvégezve mondhassam: beteljesedett” – tudatosította hallgatóiban az Isten és ember közötti kapcsolat jelentését.

A templombúcsún a házigazda, Bakancsos Sándor csengerújfalui parókus és a képviselőtestület nevében Zolcsák Mihály köszönetet mondott mindenkinek az elvégzett munkálatokért: az előző parókusnak, Trella Tibor atyának az alapképek és a királyi ajtó ikonjainak megfestéséért, a román Cârcu Rodica ikonfestőnek az ünnepsor ikonjainak megírásáért, Stan Zsolt szatmárnémeti parókusnak a művésszel való kapcsolattartásért, Varga Tamás asztalosnak, Vojtkó Bertalan és Dorogi László fafaragóknak a famunkálatokért, és minden segítőnek a templombúcsú megszervezésében végzett fáradozásáért.

A szentelés és az ünnepi Szent Liturgia után a határmenti kis településen a templom falain kívül, körmenetben is tanúságot tettek a hívek és a kerület papságának jelen lévő tagjai hitükről, majd Ábel püspök a szentelt olajjal mindenkinek a homlokára keresztet rajzolt, s a miroválást követően közös szeretetlakomával folytatódott a templombúcsú.

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye