Régen várt püspökszentelés az italo-albán egyházmegyében

2020-ban az akkori megyéspüspököt, Giorgio Demetrio Gallarót Ferenc pápa a Keleti Egyházak Kongregációjának titkárává nevezte ki, aki 2023-ig Rómából apostoli adminisztrátorként kormányozta az egyházmegyét, ezt követően, Ferenc pápa rendelkezése értelmében a korábbi agrigentói érsek, Francesco Montenegro bíboros volt az egyházmegye apostoli adminisztrátora.

XIV. Leó pápa augusztus 30-án nevezte ki a mindössze 44 éves Papàs Raffaele De Angelist az egyházmegye új püspökének. De Angelis 1979-ben született a Cosenza megyei Castrovillariban, a lungrói egyházmegye területén. A Pápai Gergely Egyetemen filozófiából és teológiából szerzett diplomát. 2006. november 5-én szentelték pappá az acquaformosai Keresztelő Szent János-templomban, ahol káplánként, majd parókusként szolgált. A Pápai Gergely Egyetemen morálteológiából szerzett doktorátust. Volt az egyházmegye ökonómusa, a cosenzai szeminárium alrektora, az egyházmegye kiskorúak védelméért felelős referense, valamint a cosenzai Felsőfokú Vallástudományi Intézet és a catanzarói Teológiai intézet erkölcsteológia tanára.

A szentelést Donato Oliverio lungrói püspök, Manuel Nin athéni exarcha és Francesco Montenegro bíboros végezték.

A szertartáson Claudio Gugerotti bíboros, a Keleti Egyházak Dikasztériumának prefektusa, olasz görög- és római katolikus püspökök mellett részt vett Kocsis Fülöp metropolita, Seszták István főhelynök, valamint Nyirán János fődiakónus – aki a szertartás első diakónusa volt; – a román görögkatolikusokat Virgil Bercea nagyváradi püspök képviselte.

Az új püspök még nem járt Magyarországon, de sok görögkatolikus papunkkal együtt tanult Rómában, sokakkal ápol ma is jó barátságot. Ígéretet tett Fülöp metropolitának, hogy püspökként hamarosan ellátogat hazánkba.

Megyéspüspöki beiktatása egy hét múlva lesz Piana degli Albanesi Szent Demeter-székesegyházban.

Sok munkája lesz az új főpásztornak. Az egyházmegye – melynek sajátossága, hogy az itt élő görög- és római katolikusok egyaránt a püspök joghatóság alá tartoznak – stabilitása az elmúlt évtizedekben pénzügyi és személyi konfliktusok miatt törékennyé vált. A helyiek, akik ragaszkodnak rítusukhoz, albán gyökereikhez, kultúrájukhoz és nyelvükhöz, régóta várnak egy helyi származású püspökre, aki osztozik nyelvi és kulturális örökségükben, bizalommal tekintenek Raffaele püspök szolgálata elé.

Konstantinápoly elestét követően (1453) az oszmán hódítás elől a 15-18. században Itáliába menekült albánok leszármazottait nevezzük arbereseknek, akik ma Olaszország középső és déli tartományaiban élnek, körülbelül százezren. Nyelvük az albán nyelv toszk dialektusának archaikus változata, amelyben sok az olasz, calabriai, nápolyi és görög jövevényszó (a mai albánokkal már nem értik megy egymást.) A kommunizmus bukását követően és a délszláv-háborúk alatt újabb menekülthullám érkezett az arberes közösségekbe, akik asszimilálódtak. Vallásuk jellemzően görögkatolikus, a 23 keleti katolikus részegyház egyike az italo-albán egyház, mely keleti rítusú, de sosem szakadtak el Rómától. A főleg Abruzzo, Apulia, Basilicata, Calabria és Szicília tartományban élő arberesek három egyháztartományhoz tartoznak: a szicíliai Piana degli Albanesi, a calabriai Lungrói italo-albán egyházmegye, valamint a Róma melletti Grottaferrata területi apátság fennhatósága alá.

VI. Piusz 1784-ben alapította meg a Szicíliai Ordinariátust, melyet 1937-ben XI. Piusz Piana dei Greci néven eparchia rangra emelt, mely 1941-ben nyerte el mai nevét: Piana degli Albanesi. A Lungrói egyházmegyét XV. Benedek pápa alapította 1919-ben. A grottaferratai monostort Rossanói Nílus alapította 1004-ben, területi apátsággá XI. Piusz nyilvánította 1937-ben.

Szerző: Király András/Görögkatolikus Metropólia, fotók: Parrocchia Santa Cristina Gela, San Costantino Albanese

Nyíregyházi Egyházmegye