2025. november 14.

5. hang

1Kor 4,9-16a

Atyámfiai! Úgy vélem, hogy Isten minket apostolokat utolsóknak állított, mint halálra szántakat, mert látványossága lettünk a világnak, angyaloknak is, embereknek is. Mi oktalanok vagyunk Krisztusért, ti pedig okosak Krisztusban; mi gyöngék, ti pedig erősek; ti megbecsültek, mi pedig megvetettek. Mindez óráig éhezünk és szomjazunk, nincs ruhánk és verést szenvedümk, nincs otthonunk és fáradozunk saját kezünkkel dolgozva. Ha átkoznak minket, áldást mondunk; ha üldözést szenvedünk, eltűrjük; ha gyaláznak minket, jó szóval felelünk; szinte salakja lettünk a világnak, mindennek söpredékévé mind ez ideig.
Nem azért írom ezeket, hogy megszégyenítselek titeket, hanem azért, hogy mint kedves fiaimat intselek. Mert ha tízezer tanítótok is volna Krisztusban, de atyátok nincsen sok, mert Krisztus Jézusban az evangélium által én adtam nektek életet.

1Tessz 2,14-20

Atyámfiai! Ti, testvéreim, hasonló sorsra jutottatok, mint Isten egyházai, amelyek Júdeában vannak Krisztus Jézusban, mert ti ugyanazt szenvedtétek el fajtestvéreitektől, amit ők is a zsidóktól, akik megölték az Úr Jézust és a prófétákat, s minket is üldöztek. Istennek nem telik kedve bennük. Ők ellenséges érzületűek minden ember iránt, s megtiltják nekünk, hogy a pogányokhoz beszéljünk, nehogy üdvözüljenek. Így mindenkor betöltik bűneik mértékét, s Isten haragja utol is érte őket mindvégig.
Testvérek, mi rövid időre elszakadtunk ugyan tőletek és egymás látásától, de nem a szívünkkel! Ezért annál jobban igyekeztünk nagy vágyódásunkban, hogy színről színre lássunk titeket. El akartunk ugyanis menni hozzátok, kiváltképpen én, Pál, egyszer is, másszor is, de a sátán megakadályozott. Mert ki a mi reménységünk, örömünk, vagy dicsőségünk koszorúja? Nemde ti, a mi Urunk Jézus Krisztus előtt, amikor eljön. Igen, ti vagytok a mi dicsőségünk és örömünk.

Lk 11,23-26

Így szólt az Úr: „Aki nincs velem, az ellenem van, és aki nem gyűjt velem, az szétszór. Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélküli helyeken bolyong, és nyugtot keres, de nem talál. Azt mondja: »Visszatérek házamba, ahonnan kijöttem.« Amikor odaér, kisöpörve és feldíszítve találja. Erre elmegy, és hoz magával hét másik lelket, magánál is gonoszabbat. Bemennek, és ott laknak. Annak az embernek az utóbbi állapota pedig rosszabb lesz, mint előbb volt.”

Jn 1,43-51

Abban az időben Jézus ki akart menni Galileába. Találkozott Fülöppel, és mondta neki: „Kövess engem!” Fülöp Betszaidából, András és Péter városából való volt. Fülöp találkozott Natánaellel, és elmondta neki: „Megtaláltuk, akiről Mózes írt a Törvényben és a próféták: a názáreti Jézust, József fiát.” „Jöhet-e valami jó Názáretből?” - kérdezte Natánael. „Gyere és lásd!” - felelte Fülöp. Amikor Jézus meglátta Natánaelt, amint feléje tartott, ezt mondta róla: „Lám, egy igazi izraelita, akiben nincs semmi álnokság.” Natánael megkérdezte tőle: „Honnét ismersz?” Jézus így válaszolt: „Mielőtt Fülöp hívott volna, láttalak, a fügefa alatt voltál.” Natánael erre felkiáltott: „Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael királya!” Jézus ezt felelte neki: „Mivel megmondtam, hogy láttalak a fügefa alatt, hiszel. De nagyobb dolgokat is fogsz látni ezeknél.” Majd hozzátette: „Bizony, bizony, mondom nektek: mostantól látni fogjátok, hogy megnyílik az ég, és az Isten angyalai föl- és leszállnak az Emberfia fölött.”

Szent Fülöp apostol

A Galileai tenger mellett terült el Betszaida városa. Ez a helység három apostolt adott az Egyháznak. Két testvér: András és Péter halászok voltak, Fülöp pedig tanulmányokat folytatott. Buzgósággal foglalkozott a szent könyvekkel és a messiási jövendölésekkel. Jézus meghívta őt apostolának. Fülöp tovább adta az örömhírt, hogy megtalálta a Messiást. Natánaelnek mondta el, és Jézushoz vezette. (Jn. 1, 43) Neve néhányszor még előfordul az evangéliumokban, legutoljára a Titkos Vacsoránál. A Szentlélek leszállása után ő is hithirdető körútra ment. További életéről semmi pontosat nem tudunk. A hagyomány szerint először Galileában, aztán Görögországban, Arábiában, Etiópiában, Szíriában és Kis-Ázsiában hirdette az evangéliumot. Igehirdetését sok csodával erősítette meg. Domécián császár uralkodása alatt Barnabás apostollal elfogták, az utcákon át hurcolták, majd börtönbe vetették. Végül Hierapoliszban vértanúi halállal fejezte be életét 9o-ben, 87 éves korában.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!