Kánoni látogatás 2026-ban – kánoni látogatás 1822-ben

A nagykállói templom és parókia, valamint az ezekhez tartozó dolgoknak az 1822. április 6-i főesperesi látogatás alkalmával tapasztalt állapota

I. §

A templom állapota

A templom régi, a hívek költségén szilárd anyagokból egy ugyanilyen kinézetű [templom] helyett emelték, hogy ki áldotta meg, vagy szentelte fel, írásos dokumentum hiányában nem lehet tudni. Szép fekvésű, tágas, száraz és tűzveszélytől teljesen mentes helyen áll, belül nem túl szép díszítésű. Ugyancsak szilárd anyagokból régen épült a torony, sisakja zöldre van festve, mostanság közepes állapotúnak tűnik. Három harang függ benne, közülük a legnagyobb 332, a középső 209, a legkisebb 61 fontot nyom, hogy ki [készítette], vagy kinek a költségén készültek, nem ismert. A szentélyben, amelyet a külső szentélytől egy fal választ el, van egy illendően és tisztán felszerelt oltár, amelyre az Oltáriszentség őrzésére új szentségházat helyeztek. Van egy ikonosztázion is, a templom keleti rítusának megfelelően három ajtóval, amelyek közül a középső, vagyis a királyi ajtó új és aranyozott, az ikonosztáziont az alapképekkel mostanában díszítették fel. Szószék is van, tetszetős és kényelmes, az egyház költségén készült. Az egyház vagy templom gerendákkal rendesen körbe van kerítve, tolózárakkal felszerelt kapukkal ellátva, a körülkerített területen áll egy feszület az Üdvözítő képével, amelyet buzgón a hívek költségén gondoznak.

II. §

Az egyház fenntartási alapja és jövedelmei

Az egyháznak stabil alapja van – amint a szerződés mutatja – egy 1749-ben 49 bécsi forintból megvásárolt szárazmalom jövedelméből, amelyet a bevételéből tartanak fenn, és jelenleg jó állapotban található. Az egyház kasszája két kulccsal van felszerelve, a parókus kezeli a gondnokokkal és az egyházi esküdtekkel együtt, éppen így minden év októberének közepe táján a vezetett számadásokat a parokiális házba összehívott görögkatolikus közösség jelenlétében átvizsgálják.

III. §

A temető állapota

A temető, amely a mezővároson kívül, nyugat felé helyezkedik el, olyannyira megtelt, hogy a továbbiakban egy halottat sem lehet beletemetni anélkül, hogy valakinek a tetemét vagy legalább a csontjait ne kellene megbolygatni és a helyéről eltávolítani, ezért az új temető kijelölésére és kihasítására a tekintetes földesuraságot fogják megkérni.

IV. §

Az istentiszteletek rendje

Vasár- és ünnepnapokon az utrenyét ötkor, a Szent Liturgiát kilenckor, a vecsernyét általában délután háromkor tartják, a virrasztást vagy a lítiát nagyobb ünnepeken hajnali négy órakor tartják; hétköznapokon viszont olvasott Szent Liturgiát szokás mondani fél hétkor. A templom kerítésén kívül nem tartanak körmeneteket, kivéve azt, amikor a gabona megáldásának idején a mezőre mennek. Minden szentséget, kivéve a betegek kenetét, a templomban szolgáltatnak ki.

V. §

A földesurak

A földesuraság a tekintetes nagykállói Kállay család tagjaiból áll, egyikük sem kérkedik a kegyúri joggal, ebből következik, hogy a parókia rendesen szabad adományozású.

VI. §

A hívek állapota

A parókia lélekszáma 849. Ezenfelül élnek itt latin rítusú hívek saját templommal és plébánossal; éppen így vannak izraeliták, és legnagyobb részben reformátusok oratóriummal és lelkésszel, amint a zsidóknak is van zsinagógájuk és rabbijuk, s elmondható róluk, hogy rítusunkat nem támadják, és nem is vádaskodnak. Istenkáromlás, ahogyan általában, növekedett, a böjtöket elhanyagolókat megfenyítik. Három felbomlott házasság van, jelesül Butzkó András hűtlenül elhagyva feleségét, [most] Karcagon él, Erdélyi Konstantin Biriben él, Papp Tódor feleségét elhagyta, most a fiánál Kállósemjénben lakván, Kiskállóban is időzik. A két utóbbi házasságtörőt a főesperesi látogatás alkalmával figyelmeztették, hogy házastársukhoz és a jobb útra nyomban visszatérjenek.

VII. §

A parokiális ház és telek

A parokiális ház fából épült, jól meg van tapasztva, de parókiaként nem annyira kényelmes, a Komlósy Sándor által 1700-ban 120 bécsi forintért gondosan megvásárolt telken épült. Keleten egy városi ház, délen és nyugaton egy közutca, északon a Herslinek nevezett zsidó házával szomszédos. A kerítés deszkákból jól épített, amelynek területén istálló, kocsiszín, pince és disznóól egy és ugyanazon tetőzet alatt áll, mindezek az épületek kerítéssel vannak őrizve, és a görögkatolikus hívek költségén helyreállítva. A beltelek, amelyen az előbb említett épületek állnak, körülbelül kétmérős, amelyhez hozzájön két kert a település szomszédságában, amelyek közül az egyik allodiális[1], rossz istállóval felszerelt, egyköblös, a déli szomszédja Mészáros György kertje, északon Sarkady Tódoré, keleten Felsőtzy Mihályé, nyugaton pedig az utca. A másik kert az előbbinél nagyobb, hatmérős, nyugatról Borsy Mihály kertjével, keletről Varga Péterével, délről egy elhagyott kerttel határos, a dohány ültetésére való. A kültelek nyomások szerinti, és így az első nyomásban, az orosi határnál birtokol hatköblös földet, amelynek szomszédjai nyugatról a görögkatolikus kántor, keletről Forró Balázs. A Középső járásnak nevezett második nyomásban, éspedig az Óbesternek nevezett helyen 2½ köblös, a Kapushegynek nevezett másik helyen 1½ köblös, a Szilvavölgynek nevezett harmadik helyen hatköblös. A harmadik nyomásban, a hugyaji[2] határnál négyköblös. A negyedik Szállásföld: két helyen 42 köblös, a harmadik helyen 25 köblös. A kaszáló egész területen tízköblös.

VIII. §

A parókus jövedelmei

A parókiának az 1806. november 10-én elvégzett jövedelem-összeírásából kiviláglik, hogy a helyi parókus jövedelme mindent összevetve évente 225 [3]rajnai forint és 20 krajcár.

IX. §

A parókus és kötelességei

A helység újonnan kinevezett jelenlegi parókusa főtisztelendő Zékány Miklós[4] úr, az egyházmegyei szentszék ülnöke, 29 éves, öt éve pap, négy éve özvegy.

X. §

Az iskola és az iskolamester

Iskolaépület nincs, 52 hat és tizenkét éves kor közötti gyermek van, akiket a kántor saját házában tanít, a parókus pedig hittanra oktatja őket. A tanítónak fizetségül a közösség 40 rajnai forintot állapított meg, teljesítés függvényében.

XI. §

A kántor háza és telke

A kántorház kétszobás, az egyik iskola gyanánt szolgál, jó állapotú, van egy a beltelken Babó Mihálytól 1725-ben 8 forinton elzálogosított kertje, akárcsak két másik allodiális. Fél kültelke van, a parókuséhoz hasonló mértékben, a Szállást kivéve, ahol a kántornak semmije sincs.

XII. §

A kántor személye

A kántor Selindy Tódor, 36 éves, nős, négy gyermeke van. Jó és erős hangú, elég kötelességtudó, egy kissé nyakas, és keresi az ivócimborákat.

XIII. §

Az egyház egyéb szolgálattevői

A gondnokok Halász András és nemes Pócsik Pál, a harangozó Tomás Mihály, aki templomi szolgálataiért minden jobbágytól kap ¼ mérő búzát, egy pár csizmát az egyháztól, nemkülönben a halottas harangozásért különbség nélkül 30 krajcárt. Az éjjeliőrök rátermettek. A három bábát a megyei tisztiorvos vizsgáztatta, jóváhagyta és feleskette. Halottszállító nincs, ahogy szegényház sincs.

Kelt, mint fent

Bányay Antal saját kezűleg
szabolcsi főesperes

Lupess István saját kezűleg
timári parókus

A nagykállói görögkatolikus templom 1822. május 3-án felvett leltára

Egy ezüstből készült kehely, vörösrézből készült diszkosszal és csillaggal
Jól aranyozott ezüstkanál
Ezüstből készült pixis a Szent Útravalónak, ugyancsak aranyozott ezüstkanállal
Ónból készült cibórium, fedővel
Egy 1698-ban ezüstből készült nagy kereszt
1661-ben ezüstből készült kistányér az antidor számára
Három réz gyertyatartó, kettő lemezből
Két rossz füstölő
Egy vörösrézből készült edény a szenteltvíz őrzésére
Egy paténa és egy kistányér ónból
Nyolc nagyobb és kisebb, fából készült gyertyatartó
Egy aranyozott tabernákulum, a másik márványutánzatú, használaton kívül
Kép az Úr Jézus Krisztus keresztről való levételével
Az előkészítő oltár felett a Boldogságos Szűz Mária képe
Egy láda
Egy navicula a tömjén őrzésére, ónból készült kanállal
Egy ötgyertyás csillár
Két kántorpad a szükséges székekkel
Újonnan festett szószék
Két vörös zászló
Temetésen hordozott kereszt
Egy hordozható könyvállvány
Egy asztal, vörös selyemmel letakarva
Három hosszabb szék
A Megváltó csókolóképe fatartón
Egy szék a gyóntatáshoz
Egy csengettyű
Két gyertyakoppantó
Két kancsócska – pohár a lítián használt olaj számára, két palack a katekumenek olajának és a szent krizmának
Három kép az előcsarnokban, rossz állapotúak
Fenyőfából készült láda a templompénztárnak
Selyemből készült erszény a Szent Útravalónak
Egy antimenzion
Két korporálé
Nyolc kehelykendő
Három sztichár
Három vállkendő
Három nagyobb terítő az oltáron
Két vörös és három fehér selyemkendő
Három kendő
Ministránsruhák
Vörös és aranysárga virágokkal átszőtt felonion
Hamuszürke felonion, ezüstfonalas paszománnyal
Vörös felon, rézfonalas paszományokkal
Aranysárga felon, selyemszegővel. És mindegyik saját tartozékaival
Evangéliumos könyv, Lemberg[5] 1636
Liturgikon, Lemberg
Trifologion, Lemberg 1643
Triodion, Lemberg 1664
Pentekosztárion, Lemberg 1664
Irmologion, Lemberg 1816
Egy szakadozott zsoltároskönyv, Lemberg, a másik bécsi (1756)
Rituale, Lemberg 1668
Kis Oktoich – egy, és a másik: Lemberg 1644
Rutén nyelvű Szent Biblia öt kötetben

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára, fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye