Nemcsak falak szépülnek, remény is épül Nyírkátán – Lezárult a „Szép otthonok” program

A program keretében a segítők és a támogatottak közösen dolgoztak azért, hogy a téli hideg már ne a félelmet, hanem az otthon melegét jelentse. A munkálatok Tamási József Nikolasz karitászmunkatárs hozzáértő felmérésével kezdődtek, aki pontosan meghatározta a felújításhoz szükséges anyagok fajtáját és mennyiségét. Ezt követően az egyházmegyei központ beszerezte a szükséges termékeket, eszközöket, a kivitelezés fázisában pedig a helyi önkéntesek és a családfők – a gyerekek lelkes segítő szándékával együtt – közösen dolgoztak a házak megújításán.

Színes falak a korom helyén – Zsolt családjának újrakezdése

Zsolt, a családfő őszintén vallott a látogatóknak nehéz múltjáról: gyermekkorát beárnyékolta szülei alkoholbetegsége, akiket később el is veszített, majd két testvére halálával is meg kellett küzdenie. Az örökölt szülői ház, amelyben ma feleségével és két gyermekével (15 és 9 évesek) él, az évek alatt elhanyagolttá vált. Az elöregedett kályha és a rossz csövek miatt a falakat vastag korom borította, az otthont pedig állandó, fojtogató füstszag lengte be.

Bár a házaspár mindkét tagja dolgozik, együttes jövedelmük nem éri el a havi 250 ezer forintot, amiből esélyük sem volt a felújításra. A Karitász segítségével a 90 négyzetméteres ház belső terei teljesen megújultak: a falakat közösen glettelték és festették le – az egyik szoba lágy zöld, a másik derűs rózsaszín lett. Az ablakok és ajtók friss mázolást kaptak, a padlóra új PVC került, az ablakokra pedig karnis és függöny.

„Jobb lett volna hamarabb rendbe tenni a házat, de nem volt miből” – mondja Zsolt, akinek szemébe könnyek szöknek, ahogy a segítségről beszél. A 15 éves fia már büszkén vigyáz a tisztaságra, annál is inkább, mert maga is segített a házfelújítás körül. Az apa pedig megfogadta: a frissen festett falak között többé nem dohányoznak.

Ablakcsere és biztonság – remény Lajos családjának kis vályogházában

Lajos családjának otthona egy mindössze 25 négyzetméteres, vakolatlan épület. Ami egy nagyvárosi ember szemében kalyibának tűnhet, nekik az egyetlen menedékük. Az édesanya nagy tisztaságszeretete ellenére a rosszul záródó, girbegurba ablakokon keresztül állandóan szállt be a por és süvített a szél. A háznak korábban a konyharésze is összeomlott, folyóvíz és fürdőszoba jelenleg nincs az épületben.

A család helyzete szívszorító: négyük havi jövedelme alig haladja meg a 190 ezer forintot, aminek jelentős részét hétéves, tartós beteg kisfiuk gyógyszereire költik. A gyermek mindössze négy és fél hónapra született agyvérzéssel, s bár az orvosok újraélesztették, folyamatos fejlesztésre szorul. A gyermekek védelme érdekében életbevágó volt a nyílászárók cseréje, hogy a hideg ne juthasson be. A felújítás az egyenetlen falak miatt komoly szakmai kihívást jelentett, de megérte: odabent a kályha melegétől ma már bepárásodik a látogató szemüvege, a hő nem szökik ki többé.

Lajos, az édesapa, sertéseket nevel, hogy árukból egyszer vizesblokkot és még egy szobát építhessen. „Inkább én nem eszem, de megveszem a sertésnek a kukoricát” – vallja. Hálája jeléül egy szilveszteri malacot ajánlott fel a közösségnek, melyet közösen el is fogyasztottak.

Az édesanya érettségit szeretne tenni és dajkaképzőbe iratkozni. Törekvéseinek mozgatója a vágy, hogy gyermekeiket jobb körülmények között nevelhessék fel.

Helyi összefogás és öngondoskodás: a karitász küldetése Nyírkátán

A projekt sikere mögött egy jól összehangolt csapat áll. Obbágy Vera karitászigazgató kiemelte:

„Prioritás, hogy öngondoskodásra neveljük, és szeretettel, de határozott tanácsokkal segítsük azokat, akik támogatást kapnak. A helyiek felelőssége pedig abban áll, hogy nemcsak felismerni kell a szükséget, hanem önkéntes munkával és áldozattal nap mint nap benne kell lenni a feladatokban, bevonva a támogatott rászoruló embertársunkat.”

Nagy Zoltán, a nyírkátai karitászcsoport vezetője és egyházmegyei cigánypasztorációs megbízott, aki mintegy húsz fős önkéntes közösséget mozgat, optimistán tekint a jövőbe:

„Nyírkáta halmozottan hátrányos helyzetű település, de hasonló erőbedobással még sok szép otthont tudunk itt teremteni” – fogalmazott bizakodva Nagy Zoltán.

A Katolikus Karitász az összesen 400 ezer forint értékű alapanyaggal támogatta a családokat, de a legnagyobb érték az a remény, amely a megújult falak között született meg.

Nyíregyházi Egyházmegye