2026. április 11.

ApCsel 3,11-16

Azon időben mivel nem tágított Péter és János mellől a meggyógyult férfi, az egész nép csodálkozva hozzájuk futott az úgynevezett Salamon-csarnokba.
Amikor Péter ezt látta, így szólt a néphez: »Izraelita férfiak! Miért csodálkoztok ezen s miért csodáltok minket, mintha a magunk erejéből és hatalmából tettük volna, hogy ez jár? Ábrahám Istene és Izsák Istene, Jákob Istene és a mi atyáink Istene megdicsőítette fiát, Jézust, akit ti kiszolgáltattatok ugyan s megtagadtatok Pilátus színe előtt, noha ez úgy ítélkezett, hogy szabadon bocsátja őt. Ti azonban megtagadtátok a Szentet és Igazat, s azt kívántátok, hogy a gyilkos adassék nektek ajándékul: az élet szerzőjét ellenben megöltétek, de az Isten feltámasztotta halottaiból. Ennek mi tanúi vagyunk. Az ő neve adott erőt a nevében való hit által ennek, akit ti láttok és ismertek, s a tőle származó hit adta meg ennek ezt az ép egészséget mindnyájatok szeme láttára.«

Jn 3,22-33

Abban az időben Jézus tanítványaival Júdea földjére ment, ott maradt velük, és keresztelt. János is keresztelt Ainonban, Szalim közelében, mert ott sok víz volt. Az emberek odamentek, és megkeresztelkedtek. Jánost akkor még nem vetették börtönbe. János tanítványai és egy zsidó közt vita támadt a tisztulási szertartásról. Elmentek Jánoshoz, és azt mondták neki: „Rabbi, aki a Jordánon túl nálad volt, akiről tanúságot tettél, íme, ő is keresztel, és mindenki hozzá megy.” János így válaszolt: „Az ember semmit sem vallhat a magáénak, hacsak nem a mennyből kapta. Ti magatok tanúskodtok, hogy megvallottam: nem én vagyok a Krisztus, hanem az vagyok, aki az ő előfutáraként kapott küldetést. A vőlegény az, akié a menyasszony. A vőlegény barátja ott áll mellette, és szívből örül a vőlegény hangját hallva. Így tehát az örömöm most teljes lett. Neki növekednie kell, nekem kisebbednem. Aki felülről jön, az mindenek fölött van. Aki a földből való, az földies, és a földi dolgokról beszél. Aki a mennyből jön, feljebb van mindeneknél, és arról tanúskodik, amit látott és hallott, de tanúságát nem fogadja el senki. Aki elfogadja tanúságát, bizonyságot tesz, hogy Isten igazmondó.”

Péld 31,8-31

Fiam! Nyisd meg a szádat Isten igéjére, és mindent józanul ítélj meg! Nyisd meg a szádat, és hozz igazságos ítéletet! Szolgáltass igazságot a szegénynek és a gyöngének! Derék asszonyt ki talál? Értéke még a drága­gyöngyét is messze meghaladja! Férjének szíve bátran megbízhat benne, és nem lesz híján a szép haszonnak sem. Egész életében jót tesz a férjének. A gyapjút és a lent fonva ügyes kézzel végzi a munkát. Mint a kereskedő hajója, messziről szerzi be élelmét és gyűjti vagyonát. Éjjel is felkel, hogy eleséget adjon övéinek, s munkát szolgálóinak. Ha szántóföld után néz, azt meg is veszi. Birtokát beülteti saját keze munkájával. Derekát jól felövezi és neki­feszíti karját a munkának. Átérzi, hogy jó dolgozni, és mécsese éjjel el nem alszik. Karját hasznos dolgokra nyújtja ki, kezével megfogja az orsót. Meg­nyitja tenyerét a szegényeknek, és terméséből ad a szűkölködőnek. Férjének nem kell féltenie házanépét, ha máshol időzik, mert mindnyájukat ő öltözteti. Kettős ruházatot készít a férjének, neki magának pedig bíborból és bársony­ból is van ruhája. Urának nagy a tekintélye a városkapuknál, hogyha tanácsülésen van az ország véneivel és más lakóival. Gyolcsot készít és eladja a föníciaiaknak, és övet ad a kanáneusnak. Erőbe és ékességbe öltözködik, azért örömmel néz az utolsó nap elé. Száját figyelmesen és tisztelettudóan nyitja meg, a nyelvét rendre szoktatja. Szemmel tartja háza népe útjait, és nem eszi a tunyaság kenyerét. Fölneveli gyermekeit, és meggazdagodnak azok, s így a férje is magasztalja: „Sok nő dolgozott már derekasan, de te túltettél valamennyin!” A kedvesség csalóka, a szépség múlandó, mert az okos asszony az, aki áldást nyer. Az Úr félelméért dicséretet érdemel! Adjatok neki keze munkája gyümölcséből, és férje dicsérje őt a kapuknál!

Szent Antipás püspök

Antipás szent János apostol tanítványa volt. Ő tette a pergamoni egyház püspökévé. Patmosz szigetén lévén száműzetésben, szent János levelet irt a 7 egyházközség elöljárójának, közöttük Intipásznak is említi a nevét. (Jel,2,12-) Ő már akkorára halott volt. Jó pásztora volt az egyházközségnek. A pogányságból sokat térített meg Krisztus hitére. Ezért az ördög, a bálványpapokat felingerelve, megharagudtak Antipászra, megkötözték és a helytartó elé vitték. A szent főpap semmilyen fenyegetésre nem volt hajlandó megváltoztatni keresztény magatartását, ezért bevitték Artemisz pogány templomába. Ott egy megtüzesített ércből való bikába dobták. Imádkozva ellenségeiért és az egész világért, adta vissza lelkét Istennek 92 éves korában. Életében de halála után is csodákat tett, különösen a fogfájósokat gyógyította meg.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!