Érintő – vasárnapi gondolatok Szabó Csaba Péter atyával

Mt 4,12-17

Krisztusban kedves Testvérek!

Krisztus a Jordánban való megjelenésével és a János által felvett keresztséggel együtt bennünket is meg akar szentelni. Isten szinte várakozik és vágyakozik arra, hogy mi, emberek hittel tudjuk átengedni saját megszentelődésünket az Ő gondviselő irgalmába.

A Szentírás lapjai között a Jordánnál történt, Jézussal való találkozásunk után Jézus a pusztába távozott negyven napra. Azt biztosan tudjuk, hogy kísérteni próbálta Őt a gonosz. El akarta téríteni az Atyával való lényegi kapcsolattól, a készülettől és attól, hogy megélje istenfiúságának teljes valóságát.

János elfogásának híre hallatán visszavonul Galileába, mintha ez most felzaklatta volna Őt. Ahogy olvassuk a történetet, azt látjuk, hogy Jézus megkezdi küldetésének egy nagyon lényegi tevékenységét: beszél a mennyek országáról. Azt is mondja az evangélium, hogy ettől fogva Jézus elkezdett tanítani.

Mi pedig, emberek, akik megéltük a karácsony misztériumát, akik ott álltunk a Jordán partján, amikor János a vízzel keresztelte Jézust – a Szentlélek pedig megjelent a folyónál –, megdöbbenhetünk azon, ahogy Jézus nagyon erősen, szinte megbizonyosodva mondja mindannyiunknak: „Tartsatok bűnbánatot!” Mondta és hirdette, hiszen ebben megjelenik egy közlés, és egyben a tájékoztató jellegű felszólítás is:

Térj magadhoz! Tarts bűnbánatot! Összegezd az elmúlt időszakodat! Nézz egy kicsit vissza! Indítsd fel magadban a tökéletes bánatot! Gondold meg, hogy rendben vagy-e így, ahogy most vagy az Úrral!

Mintha Jézus most ezeket mind nekünk szegezné feladatként. Mi pedig megoldjuk, átgondoljuk, elmélkedünk rajta, mert nem akárki, hanem Jézus hirdette ezt nekünk. Jézus, aki emberként a mi emberi életünket, szívünket akarta újra az Atyaistenhez emelni, Őhozzá közelíteni.

Jézusom! Segíts ma nekem. Légy velem a tanulás útján. Gyenge vagyok, és olyan sokszor elesek, hogy már szinte újrakezdeni is nehéznek tűnik. Egyedül a te folyamatosan meghívó tekinteted, a meghívásodban lévő, irántam való bizalmad ad nekem bátorságot ahhoz, hogy menjek feléd még közelebb és közelebb. Taníts meg engem, hogyan kell megbocsátani, hogyan kell szeretni, hogyan kell irgalmasnak lenni, hogyan kell imádkozni. Mert ezek mind segítenek engem a bűnbánat helyes gyakorlásában. Készülni akarok, mert te hirdetted, hogy közel van a mennyek országa.
Így kérlek, Jézusom, engedd, hogy a Te várakozásod, vágyakozásod egy legyen az enyémmel. Engedd, hogy a Te követésed számomra az életet jelenthesse, ami elhozza nekem a szabadságot, a békét és a megszentelődést
Uram, ha ezeket engeded és ezeket akarod, nem megyek messzebbre, mert tudom, hogy közel van a mennyek országa. Ámen.

Szöveg: Szabó Csaba Péter, fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye