Érintő – vasárnapi gondolatok Kicsák János atyával

Jn, 3-13-17

Kedves testvérek!

Sokat hallani mostanában a hírműsorokban, politikai elemzésekben új világrendről, világrendszerváltásról. Természetesen nem politikai elemzésbe szeretnék kezdeni most, történelmi és politikai korszakok eddig és ezután is jönnek és mennek a világ színpadján. Számomra sokkal érdekesebb maga a kifejezés: új világrend. 

Nincs új a nap alatt – tartja egy mondás, egy másik szerint pedig: a történelem ismétli önmagát. Valóban, az emberiség történelme során mindig hatalomra, dicsőségre, gazdagságra törekedett. Az eszközök is ugyanazok voltak, agresszió, manipuláció, korrupció. Nekem úgy tűnik, hogy az emberiség önmagától soha nem volt képes új világrend létrehozására, csupán más-más nép, politikai csoport, ideológia vette át az irányítást. Sokkal inkább nevezhető ez a váltakozás a történelem különböző korszakainak. 

Az új világrend véleményem szerint Jézus Krisztus eljövetelével jött el ebbe a világba. Minden vallás, filozófia, ideológia miközben üdvösséget, szabadságot vagy boldogságot ígér, kizár belőle népeket, csoportokat, közösségeket. Jézus, önfeláldozó szeretetével mindenkit üdvösségre hív, de senkit nem kényszerít arra, hogy követője legyen. Az emberi szabad akarat legnagyobb megbecsülése ez, s látszólag ezért áll ügyünk mindig vesztésre. Ez a fajta szeretet, mely mindent eltűr, megbocsát és elvisel lassan formálja a világot. Istennek van ideje, hogy eljusson tanítása a föld végső határára. A mi emberi történelmünk az emberiség üdvösségtörténete. Minden történelmi korszak a maga kegyetlenségével, háborúival, hibáival előrébb visz minket annak felismerésében, hogy végül egyetlen boldogító út marad előttünk, maga Jézus Krisztus.

Jézus Keresztjének tiszteletére készülünk. A mai evangélium az új világrend meghirdetése volt Jézus részéről. Annak az üdvözítő cselekedetnek a meghirdetése, melyet a keresztre való felemelkedésével hajtott végre, „hogy mindaz, aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen”.

Jézus keresztje a hit, a remény és a szeretet korszakának meghirdetése. Hit az Atyában, a Fiúban és a Szentlélekben, a remény Jézus világának mihamarabbi győzelmében, és a mindenki iránt érzett szeretetben.

Természetesen, felmerülhet a kérdés, mi van azokkal, akik nem hisznek? Mi van azokkal, akik a történelem során kegyetlenségeket követtek el, bűnökben éltek és mások életét megkeserítették? Számukra a válasz ugyanaz a szeretet: „Mert nem azért küldte el Isten a Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön általa a világ.” Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ne kellene számot adnia minden embernek a cselekedeteiről, de nyitva hagyja a bocsánatkérésnek és a megbocsátásnak azt a lehetőségét, melyet csak Isten nyújthat számunkra.

„Nagy a te Kereszted ereje Uram, mert az egy helyen ásatott le a földbe, mégis hatása kiterjedt az egész világra…” – imádkozzuk a harmadik hangú vasárnap esti sztichirában. Számomra ez jelenti az új világrendet, mert minden emberi kicsinyesség és bűn ellenére Krisztus Keresztje ma is, most is hatással van a világra.

Ámen.

Szöveg: Kicsák János, fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye