Az év utolsó Rókahegyi görög estéjén az egyházi közösségek közül a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyét mutatták be

Előadásában rendkívül sok adattal tárta elénk az egyházmegye életét, hisz püspöki titkárként széles rálátása van a plébániákra, illetve az egyházmegye sokszínű tevékenységére. Első mondatában azt az érdekes tényt említette, hogy az egyházmegye és az ő születési éve ugyanaz: 1993. Vagyis együtt nőtt fel, együtt élte az életét első perctől egyházmegyéjével.

Ecsetelte az egyházmegye történetét, mely több részből alakult ki. Keleti része a Szatmári Egyházmegye része volt, majd Trianon után az Egri Egyházmegyéhez csatolták. Déli része a Nagyváradi Egyházmegyéhez tartozott, majd a Szegedi Egyházmegye része lett. Szent II. János Pál pápa látogatása kapcsán merült fel a magyarországi egyházmegyék területi rendezése, hiszen egyrészt nagyfokú nagyságrendi eltérések voltak, másrészt óriási távolságok (pl. Szeged és a nagyváradi rész között), harmadrészt pl. Budapest három egyházmegyéhez is tartozott egyidejűleg.

A rendezésre 1993-ban került sor, megalakult a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye. Központként – bár a nyíregyházi plébánia volt a nagyobb létszámú – Debrecent választották kulturális és ökumenikus szempontból. Első püspöke Bosák Nándor lett, akit a bíboros mellett az egri és a nagyváradi püspök szentelt fel a történelmi múltra való tekintettel. Az egyházmegye területén különböző a római katolikus hívek eloszlása, és hitüket is változó mértékben gyakorolják: pl. Debrecenben 25%-uk jár templomba, míg az egyházmegyei átlag kb. 10%. A betelepültek jelentős réteget képviselnek, akár itthoni elköltözöttek, akár kárpátaljaiak, akár külföldi munkavállalók, akár külföldi diákok. Utóbbiaknak önálló közösségeik vannak, melyek számára angol, spanyol és olasz nyelven végzik a miséket Debrecenben.

Egyházmegyéjük az országban a második legnagyobb szervezet. Vasárnaponként kb. 11 ezren vesznek részt szertartásokon, ebből Nyíregyházán 1000 hívő, Debrecenben 1500 hívő látogatja a vasárnapi miséket. A pasztorációs munkát szerzetesek is segítik: Debrecenben a domonkos atyák, Nyíregyházán a kamilliánus atyák, kamilliánus nővérek pedig Ajakon élnek és a helyi egyházközségben és a kisvárdai kórházban szolgálnak. Az egyházmegye 60 aktív papjának munkáját 101 akolitus, 109 világi hitoktató, 6 szerzetes segíti.

Az előadó bemutatta a debreceni és a nyíregyházi templomot, illetve plébániát. Debrecenben 6 plébánia, 19 pap teljesít szolgálatot. Az egyházmegyének jelenleg 4 kispapja van, és ez azért elkeserítően alacsony szám, mert azt vetíti előre, hogy néhány év múlva jónéhány, akár 10-15 plébániát is be kell majd zárni. Végül megismerhettük az egyházmegye sokrétű munkáját: az oktatást (12 oktatási intézményük, bölcsőde, általános iskola, gimnázium működik), a szociális munkát (idősek otthona, függőségben élők háza), az ifjúság- és családpasztorációt, a karitász tevékenységet. Debrecenben erős az ökumenizmus, hiszen együtt munkálkodik a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, a Görögkatolikus Metropólia és a Református Egyházkerület. Ez utólag bizonyítja, hogy 1993-ban jó döntés volt az egyházmegye központját Debrecenbe helyezni.

István atyának köszönhetően az előadásból sok-sok új információt kaptunk a bemutatott római katolikus közösségről, hálásan köszönjük!

Ivancsó István atyának pedig az egész 2025 évi, illetve az eddigi hét év alatti előadásokat és várjuk a folytatást 2026-ban is!

Szöveg és fotó: dr. Obbágy Veronika

Nyíregyházi Egyházmegye