2018. augusztus 24. és 26. között a papfeleségek számára tartott lelkigyakorlatot Nagy Bálint jezsuita atya Máriapócson.
Ezzel a mottóval rendeztek lelkigyakorlatot Máriapócson a papfeleségeknek, Nagy Bálint jezsuita atya vezetésével. Harminchatan éltek e lehetőséggel. A különleges, szokatlan, de sokat adó közös találkozás programjaira az atya fiatalos lendülete, mosolya, de nem szigora hívta a jelenlévőket. Az első feladat Tóbiás könyvének elolvasása volt. Közösen gondolkodtak arról, hogy kivel tudnának azonosulni, miért, hol van számukra a kincs eltemetve, mi a vakság, amitől szeretnének megszabadulni. Az elemzések sokakban váltottak ki mély érzelmeket, fájdalmakat, könnyeket.

Bálint atya úgy állította össze a találkozókat, hogy a papnék egymással, kisebb csoportokban is megoszthatták a gondolatainkat abban a témában, melyet felvetett. De nagyobb körben is volt lehetőség a felmerülő gondolatokról, problémákról, fájdalmakról beszélni. Egy szemléltető gyakorlat – a résztvevők csukott szemmel nyitott tenyerükbe tollpihét kaptak, melyet észre sem vettek felpillantásukig – volt hivatott megmutatni, hogy sokszor észre sem vesszük azokat az ajándékokat, melyeket az Úr nekünk felajánl. Az imádságról is kaptak tanítást: nem mindegy, hogyan fekszünk le este. Az Isten szemével tekintsük át a napot: miért legyek hálás, miért kell bocsánatot kérnem, mit szeretnék kérni.
Természetesen lehetőség volt szentgyónásra és lelki beszélgetésekre is, ehhez megszólíthatták a Máriapócson szolgáló atyákat is.
„Találjuk meg a Szőlőtövet, ahol megtaláljuk helyünket, önmagunkat.” – Bálint atya a Szent Ignáci-módszerek kicsinyi szeletével vezette a lelkigyakorlatozókat a Szőlőtőhöz.
Forrás: Zolcsák Istvánné Mária, fotó: Orosz Rebeka
Nyíregyházi Egyházmegye





| H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
2 | |||||
3 | 4 |
5 | 6 |
7 |
8 |
9 |
10 | 11 | 12 | 13 |
14 |
15 |
16 |
|
17 | 18 | 19 | 20 | 21 |
22 | 23 |
24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 |