Háló-tábor Csíksomlyón

Hogy mi a Háló? Bemutatása, tevékenységeinek leírása itt hosszú volna. Csupán néhány lényeges jellemző: katolikus (római és görög), nyelve magyar, formája közösségi, helye a Kárpát-medence, útja Istenhez vezet. Huszon-éve működik. Érdemes meglátogatni a mozgalom honlapját (www.halo.hu),  sok ötletet meríthetünk belőle.

Idén augusztusban tizenhatodszor szerveztek családos tábort. A helyszín változó, ezúttal erdélyi hálósok vállalták a szervezést. Csíksomlyón gyűltek össze, mintegy háromszázan. Három altáborban zajlanak a programok: felnőttek, fiatalok és gyerekek egyes programokon közösen vesznek részt (imádságok, étkezések, szabadidős elfoglaltságok, mint sport, kézműveskedés, kulturális műsorok), de a délelőtti előadások és azok feldolgozása, átbeszélgetése korosztályokban történik.

Orosz István máriapócsi kegyhelyigazgatót az ifjúsági altábor hívta meg egy napra. Az emmauszi tanítványok történetéhez kapcsolódva a szerdai nap témája ez volt: „Elindulás az úton”. Előbb István atya dolgoztatta meg a tizen-, huszonéveseket. Az élet fordulópontjairól kellett gondolatokat gyűjteniük. Fordult a kocka: olyan sok felvetésük volt, hogy végül ők izzasztották meg az előadót…

A születéssel, mint „első elindulással” összefüggésben - többek között - felmerült a beteg, sérült gyermekek születése, az abortusz, illetve a táborozók életkoránál fogva igazán aktuális „Miért éppen én születtem meg?”-kérdés. Mindenkinek meg kell küzdenie önmaga elfogadásával, aminek része, hogy az Istentől kapott talentumainkat kamatoztatjuk.

Az elköteleződés témakörében természetesen a párkapcsolati nehézségek érdekelték leginkább a fiatalokat, de a hivatás, a vallás/kereszténység mellett történő döntés is szóba került. Talán a legérdekesebb: az elköteleződések közötti váltás. Ami egy munkahelyet tekintve normális, ám szentségi házasságban gondolkodva nem megoldás…

A menet közben interaktívvá vált másfél órában az „utolsó elindulás” is teret kapott. A halál, az átmenet az életből az Örök Életbe, a katolikus Hitvallás szavainak komolyan vétele („Várom a holtak feltámadását.”) egészen mély beszélgetést generált.

István atya a nap további részében is a táborlakók rendelkezésére állt, egyéni problémákat négyszemközti beszélgetésekben is elé tárhattak.

Nagyszerű, hogy ennyi gondolkodó, Isten követésére elszánt fiatal él a magyar családokban!

Orosz Istvánné

Nyíregyházi Egyházmegye