„Uram, javítsd ki, rakd rendbe, tedd széppé életünket!” – megszentelték a felújított piricsei templomot

A piricsei görögkatolikus templombelső díszítő festését állapotbeli romlása miatt újították fel az elmúlt időszakban. A 2010-es külső felújítás után immár ez is szükségessé vált. 

Az egyházmegye támogatásával és az egyházközség saját forrásából, valamint a hívek nagylelkű adományaiból szeptemberre elkészült a teljes belső festés.

Szeptember 3-án Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök megszentelte a templomot: szentelt olajjal kente meg a falakat a négy égtáj irányában, Bárány Péter parókus atya szenteltvízzel hintette meg és Kiss Zsolt nyírbátori esperes-parókus atya tömjénezte meg.

Szentbeszédében Ábel püspök atya örömét fejezte ki, hogy a hívek és az itt szolgáló Péter atya észrevette és cselekvő módon reagált a templomfelújítás szükségességére, s tettek azért, hogy méltó módon ünnepelhessék ebben a templomban is az Eucharisztiát.

Beszédét a főpásztor a felújítás egyes fázisainak felsorolásával kezdte: ahogy valaki felismeri, hogy tenni kell a templomért valamit, ahogy elő kell készíteni a munkálatokat, ahogyan le kell rombolni az előző állapotot, majd ecsetvonásról ecsetvonásra kell újrafesteni, hogy kirajzolódjanak a motívumok és teljes szépségében tündökölhessen a templom.

Ezeket a fázisokat állította párhuzamba életünkkel, lelki életünkkel: észre kell vennünk, hogy nincs minden rendben – pl. megromlott a házasságunk, hogy valaminek a rabjai vagyunk –, hogy valamin változtatnunk kellene.

„Amikor visszabontunk egy kapcsolatot, kilépünk egy társaságból, elhagyunk egy szokást, először azt gondoljuk: így még rosszabb, mint amilyen korábban volt. De ha nem tesszük meg ezt a lépést, nem lesz eredményes az erőfeszítésünk” – magyarázta Ábel püspök.

Csak ezután jön az újraépítés, az új alapok rakása, s új színekkel, új elképzelésekkel szépen lassan, ecsetvonásról ecsetvonásra minden átalkul. „Ritkán adódik, hogy egyik pillanatról a másikra megváltozik egy elrontott emberi sors. Sok apró mozzanat szükséges a helyreállításhoz, s kell hozzá egy jó mester, aki nagy türelemmel dolgozik, mint itt, a templomban.”

„Legyen a mesterünk maga Jézus Krisztus, akinek meghallgatjuk a tanácsát, elfogadjuk a tanítását, akire rábízzuk az életünket, akinek nyugodtan a kezébe tehetjük lelkünket. Krisztusra bizalommal hagyatkozhatunk, hiszen oly sok ember életét segítette már. Nem csalódunk benne, ha mindazt, ami elromlott, tönkrement életünkben rábízzuk: Uram, javítsd ki, rakd rendbe, tedd széppé életünket!” – hangzottak a hierarcha szavai. 

A szertartás végén Bárány Péter parókus atya köszönetét fejezte ki a jelenlévőknek, hogy együtt ünnepeltek a piricsei hívekkel, az adakozóknak és támogatóknak, hogy megvalósulhattak a munkálatok, kiemelten Patai Andrásnak, aki a festést végezte.

A Szent Liturgia után agapéval folytatódott a közösség ünnepi együttléte.

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye