Egy Karitász-akció margójára – fotóriport

Láttad-e?

Láttad-e már a nyomort?

Láttad-e az eldobott szemét közé vegyült kidobott életet?

A rothadó, gennyes fekélyt, mely ott nő álomvilágod peremén?

Ruhakötélen száradó, aszott lelkek birodalmában jártál-e?

Hallottad-e a falakról pergő vakolat sikolyát?

A visszaállíthatatlan béke hamvadó porát?

Eszméltél-e a koldus magányára?

Fájt-e, hogy könnye sincs az elhagyottnak?

Szaggattad-e érte ruhád, hogy befedd pőre testét?

Űzted-e a csontját kolduló, horpadt kutyát?

Vicsorítottál-e ádáz vonyítására?

Simítottad-e a beteg testet?

Vitted-e karjaidban, s felemelted-e megmaradt, törékeny emberségét?

Imát? Mondtál-e érte fohászt?

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye