Ismertem egy élő szentet, Péter bácsit – papi rekollekciót tartottak Szakolyban

A rekollekció az intézmény kápolnájában közös imádsággal kezdődött, melyet Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök vezetett, majd a házigazda, Nagyné Kirimi Annamária intézményvezető bemutatta a több mint hetven éve működő intézmény életét. A falak közt ugyanis már az 1950-es ével óta zajlik szociális munka, de egyházi fenntartásba csak 2011-ben került.

Ma támogatott lakhatás, támogató szolgálat, fejlesztő foglalkoztatás és idősotthoni ellátás működik itt 150 fő enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékkal élő személy, valamint 48 fő idős ellátott számára. Róluk összesen mintegy 120 munkatárs gondoskodik.

A vendégek bepillantást nyerhettek a mindennapokba: megtekintettek néhány szobát az idősek otthonában, és ellátogattak a műhelyekbe is, ahol a fejlesztő és kreatív foglalkozások zajlanak. Az intézményvezető és munkatársai szeretettel vezették végig a látogatókat, akik így személyesen tapasztalhatták meg, hogy itt nemcsak gondozásról, hanem valódi otthonteremtésről és közösségi életről van szó.

Az ellátottak rövid műsorral köszöntötték a paptestvéreket.

A rekollekció központi eseménye Marosi István atyának, a Beregszászi Görögkatolikus Egyházközség lelkészének, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ igazgatójának az előadása volt, aki a közelmúltban boldoggá avatott Orosz Péter Pál atyát állította a figyelem középpontjába. Tette ezt a tavaly megjelent Katakombaszolgálat Kárpátalján. A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye a kommunista egyházüldözés időszakában (1944‒1989) című kötetére támaszkodva.

Előadásában felidézte a kommunista egyházüldözés korszakát, amikor a hatalom célja nemcsak a görögkatolikus egyház háttérbe szorítása, hanem teljes kiiktatása volt. Ebben a drámai helyzetben mutatkozott meg Orosz Péter Pál hűséges papi szolgálata: a bujdosó papok közösségéhez tartozva szegény sorsú papcsaládokat segített, titokban kiszolgáltatta a szentségeket, és mindvégig kitartott Krisztus mellett.

„Ismertem egy élő szentet” – idézte fel Pirigyi István szavait Marosi atya, érzékeltetve, milyen mély hatást gyakorolt Orosz Péter Pál kortársaira. Péter bácsit életszentsége miatt tisztelték. Bár személye körül máig maradtak nyitott kérdések – például hogy valóban titokban püspökké szentelték-e –, mindezeknél fontosabb az a tanúságtétel, amelyet élete és halála jelent.

Az előadó azokat a konzekvenciákat is levonta beszéde végén, melyek rá vagy akár a vértanút tisztelők életére hatással lehetnek. Péter atya legyőzte az őt körülvelő szellemi fáradtságot és félelmet, mely ma is béklyóba köti az embert, megmutatta, hogyan lehet a káoszban embernek (és papnak) lenni, maradni. Az egyház élni akarásának vértanúja volt – hangsúlyozta az előadó.

Előadása végén lehetőség volt hozzá intézett kérdéseket is megfogalmazni. Tanulságként az is megfogalmazódott az est végén, hogy építeni kell a határokon átívelő kapcsolatokat. A jelenlévők egy-egy Boldog Orosz Péter Pál ikonlappal távoztak az előadásról.

A házigazdák nemcsak helyszínt biztosítottak, hanem finom ételekkel vendégelték meg a megjelenteket és az ellátottakkal közösen készített ajándékkal is kedveskedtek a vendégeknek. A rendhagyó helyszínválasztásnak edukációs célja volt, hiszen ezáltal azok a paptestvérek is megismerhették az egyházmegyében működő szociális intézményt, akik még nem jutottak el az évek során Szakolyba.

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye