Feltámadási szertartás a Szent Miklós-székesegyházban

Nagyszombaton éjfél előtt csöndes és gyertyafényes volt a templom, csupán a zsoltározó felolvasása hallatszott. A szent sírból a Krisztus testét ábrázoló lepel már korábban az oltárasztalra került.

A feltámadási szertartás azzal vette kezdetét, hogy Ábel püspök háromágú gyertyájával körmenetre indult a papsággal, jelenlévőkkel; a hívek kezében lévő gyertyák is sorra fellobbantak.

Az asszisztenciát követve a feltámadási ikon haladt elől, majd az evangéliumos könyv, a közösség a Szent Miklós teret betöltve követte ezeket.

A templom kapujában a paptestvérek, papnövendékek, ministránsok, valamint a hívek gyűrűjében hangoztak el azok az ódák, melyek a templomban részletesen kifejtve újra előkerültek a szertartás során. Szocska A. Ábel nyíregyházi püspök gyertyájával a templomajtót kereszt alakban megjelölte, s belépve üres sírt és fényességet találtak.

A feltámadási szertartás kitörő örömét a harsogó dallamok, Damaszkuszi Szent János húsvéti kánonjának énekei tükrözték: az ódákkal, irmoszokkal, katavásziákkal; s ez az öröm ott volt a kivilágított templomban, a felváltva tömjénező papok mozgásában.

Dr. Gánicz Endre főhelynök atya húsvéti üzenetként – hagyományos módon – Aranyszájú Szent János ünnepi beszédét olvasta fel. Az ikon- és keresztcsókolással személyesen köszöntötték egymást a püspök, a hívek és Szabó Tamás pasztorális helynök atya a felkiáltással, mely az elkövetkező hetekben a görögkatolikusok köszönésévé válik:

Feltámadt Krisztus! Valóban feltámadt!  

A szertartás végén Ábel püspök megszentelte a pászkás kosarakat, majd minden jelenlévőnek áldott ünnepet kívánt.

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye