Tiborszállás, 2025. október 12. – Fényes ünnepen áldotta meg Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök a helyi görögkatolikus templomot és a templomkert megújult keresztjét. A Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére épült templom búcsúi ünnepén adtak hálát a hívek a felújítási munkálatok sikeres befejezéséért a Kraszna árterének csendes vidékén.
Táj és közösség
Tiborszállás, Szatmár megye határ menti települése, a Kraszna töltésén túl, az egykori Ecsedi-láp szélén fekszik. A falu elszigeteltsége, amit a helyiek néha „a világ végének” is neveznek, éppoly meghatározó, mint az a csendes, őszi pompa, amely a folyópart fáit öltözteti. Ez a távoli fekvés nem gyengíti, hanem inkább megerősíti a helyi közösségi összetartozást – erre a szertartásra is sokan érkeztek a környező parókiákról és a faluból.
A búcsúi Szent Liturgiát a felújításért való hálaadásként ajánlották fel. Dr. Mosolygó Marcell atya, a templom építtetője – aki évtizedekkel ezelőtt itt szolgált – megerősítette: „A határ mentén egymás iránt sokkal nagyobb szeretet és kohézió működik... ”
A templommegújítás mint a közösség szeretetnyelve
A szertartást Szocska A. Ábel megyéspüspök atya vezette, akinek prédikációjában a szeretet gyakorlati megnyilvánulásai álltak a középpontban. „A templom megújítása is ennek a szeretetnek a jele” – fogalmazott a püspök, utalva Gary Chapman öt szeretetnyelvére (elismerő szavak, minőségi idő, ajándékozás, szolgálat, érintés). Kiemelte, hogy Krisztus élete és halála a kereszten a legnagyobb jócselekedet és a szeretet végső jele. A kereszt üzenete szerinte arra emlékeztet, hogy a keresztény embernek nem elég a jó szó: „a szeretet legnagyobb próbája, ha akkor is szeretünk, amikor megbántanak. Krisztussal együtt kell kilépnünk a templomból, és vinni ezt az üzenetet.”
A felújítás részletei és az összefogás ereje
A templom felújítási munkálatai a Nyíregyházi Egyházmegye célzott támogatásával valósultak meg, mivel a helyi parókia – négy filia anyaegyházközségeként – az aktuális pályázati körből már kikerült.
Kicsák György parókus atya részletesen ismertette a munkálatokat:
Az összefogás mértékére utalt a templomépítő Mosolygó atya is, felidézve a templom 1987-es, 13 hónap alatt történt felépítését. Akkor a hívek 2150 munkanapot dolgoztak saját kezűleg, ami a közösség példaértékű áldozatát mutatja. Az akkori teljesítmény és szolgálata alatt megélt tapsztalatai alapján így szólt a tiborszállásiakhoz: „Hála nektek, és a szereteteknek, olyan papi egyéniséggé váltam, aki bízik a kis közösségek erejében.”
Erdélyi József polgármester felidézte az 1918-ban a Károlyi család által felállított karrarai mészkőkereszt emlékét, amely a mai napig összeköti „a földit az égivel.” Beszédében hangsúlyozta: „Itt, a világ végén is fontos, hogy újítsuk meg templomainkat és őrizzük meg hitünket – mert a kereszténység képes megtartani Európát.”
Keresztmegáldás és az ünnep zárása
A Szent Liturgia után a közösség kivonult a templomkertbe, ahol Szocska Ábel püspök atya külön szertartás keretében megáldotta a megújult keresztet. Az ünnep szeretetvendégséggel zárult, melyet Erdélyi József polgármester a helyi közösségi erőforrásokra támaszkodva biztosított.
Múltidéző – dr. Mosolygó Marcell atya visszaemlékezése (1987)
Tiborszállás az összefogás példája
Egyházmegyénk fennállásának 75. évfordulóján, 1987. szeptember 13-án szentelte fel dr. Keresztes Szilárd püspök az új tiborszállási templomot a Szent Kereszt tiszteletére. Tiborszállás az első világháború után indult fejlődésnek, a Károlyi család építtetett ott családi kastélyt, és alakított ki mintagazdaságot. Önálló görögkatolikus kápolnát a II. világháború után alakítottak ki a hívek egy ONCSA-házból, Bányai József gondnok vezetésével.
Amikor 1982-ben Fábiánházára kerültem, ő Nagyecsedről járt át énekelni a liturgiákon. Akkor látogathatta meg először Kanadából Ilonka leánya, aki a Jézus Szíve Népleányai Társaságnak tagja. Az ő biztatására mertünk belefogni a főutcai telek megvételébe. Ilonka mindvégig segítségünkre volt, hogy jótevő adakozókat állított mellénk.
Felejthetetlen számomra az a lelkesedés, ahogyan szinte az egész közösség akarta, hogy az új római és református templom után nekünk is legyen istentiszteletre méltó hajlékunk.
Például előfordult, hogy késő éjjel érkezett meg a téglával megrakott teherautó, akkor még a gyerekek is beálltak a láncba, hogy a helyére rakják a téglákat. Szabó Sándor és felesége Veronka néni otthona mindig tárva volt a fábiánházáról kijáró elődeim előtt is. Piricsi Mihály és Gyérmán Ferenc gondnokok hónapokon át hívták a munkásokat, ők maguk is élen jártak az áldozatosságban.
Telepóczky Miklós és felesége, Farkas Márta tervező mérnökök álmodták meg a templom kupolás formáját, hogy hirdesse az arra haladóknak: Krisztus életünk központja és egykor ítélőbíránk is Ő lesz.
Az első kapavágástól a felszentelésig 13 hónap telt el. Amikor úgy tűnt, hogy pénzhiány miatt le kell állni, mindig jött a nem remélt segítség. Az Új Ember cikke nyomán 250 ezer forintot küldtek az ország legkülönbözőbb pontjairól – legtöbbet a legszegényebbek.
Budapestről egy család 100 ezer forintot, egy hosszú szőnyeget és egy miseruhát adományozott. Az egyházmegye 25 parókiájáról 250 ezer forint érkezett. Az építkezés segédmunkáját teljes egészében a hívek végezték, 2150 munkanapot dolgozva.
A templomszentelésre Kisléghy Nagy Ádám festőművész megfestette az ikonosztázion alapképeit, Makláry Zsolt főiskolai hallgató segítségével. Azóta elkészült a teljes ikonosztázion is – aki teheti, imádkozzon előtte: nagy élmény.
Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye
Nyíregyházi Egyházmegye
H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 |
2 | 3 |
4 |
5 | ||
6 | 7 |
8 | 9 |
10 |
11 |
12 |
13 | 14 | 15 |
16 |
17 | 18 | 19 |
20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 |
27 | 28 |
29 | 30 | 31 |