Mindnyájan lépjetek be az Úr örömébe – feltámadási szertartás a székesegyházban

A síri lepel még a sötétségben a Szent Sírból az oltárra került, majd a főpásztor gyertyájából merítve fényt mindenki körmenetre indult a templom körüli téren a feltámadási tropárt énekelve:

Midőn leszállottál a halálhoz, halhatatlan Élet, * akkor megtörted a poklot Istenséged fényével; * s midőn a holtakat is a mélységből föltámasztottad, * minden mennyei Erők örvendezve kiálták: * Életadó Krisztus Istenünk, dicsőség néked!

Ezzel kezdetét vette a feltámadási szertartás. Visszaérve a templom elé a feltámadási evangéliumot olvasta fel Ábel püspök atya. Ahogyan a sír szája elől elhengerített kő feltárta Krisztus üres sírboltját, megnyílt a templomkapu. A bevonuláskor immár fényesen ragyogó templombelsőben a feltámadási ikon, a hófehér liturgikus ruhák és virágok a fényes feltámadást hirdették.

A húsvéti kánonnak különösen erőteljes, örömet sugárzó dallamvilága van, emellett mozgalmas is, hiszen a celebráló és koncelebráló papok tömjénezve járják körbe a templom minden részét az ódák alatt, sokszor ismételve az örömhírt: Krisztus feltámadt.

A kereszt, ikon és evangélium csókolása után immár hagyományos módon dr. Papp Tibor főhelynök atya felolvasta Aranyszájú Szent János feltámadási prédikációját „Élvezzétek mindannyian a hit lakomáját. ... Mindnyájan lépjetek be az Úr örömébe” – hangzott a szövegben.

Aranyszájú felhívásához, »örüljetek«, Ábel püspök atya is csatlakozott, s arra hívott minden jelenlévőt, hogy örömmel kiáltsák vele azt, amiből erőt meríthet minden keresztény: Feltámadt Krisztus! Valóban feltámadt!

Az utrenye végén a főpásztor megszentelte a pászkáskosarakat, s a szentelt vízzel a híveket is meghintette. A görögkatolikus papnövendékek éneke még sokáig visszhagzott a díszes falak között – és talán a szívekben is.  

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye