Kapcsolatépítés cigányközösségek között – gyerekeknek is

Kár, hogy a fotónak nincs hangja!

De talán így is visszaad valamicskét abból az Istendicsőítésből, amit huszártelepi gyerekektől hallottunk Máriapócson.

Kovács Róbert atya, Rézműves Mihály (Babocsai) és kedves felesége – hála Istennek! – ráéreztek, mennyire fontos a közösségek közötti kapcsolat, milyen sokat nyújthat egy találkozás. Ezért szerveztek az általuk pártfogolt és pasztorált gyerekeknek olyan hétvégét, amelynek során több görögkatolikus cigányközösséget is meglátogattak.

Hogy Isten áldása legyen ezen a szombat-vasárnapon, imádsággal, máriapócsi megállóval kezdték a kirándulást. A többség járt már a kegyhelyen. Velük eleveníttette föl Orosz Rita mindazt, amit tudni illik a könnyező Istenszülő-ikonról, azok számára, akik most jöttek először a csapattal. Babocsai bácsi, ahogyan a nebulók szólítják, mesélt arról, milyen volt, amikor az ő gyerekkorában gyalogosan jöttek a kegyhelyre Hodászról, Kántorjánosiból, s egész hétvégén itt imádkoztak, énekeltek, hallgatták öregjeik történeteit. Ezután pár percre elcsendesedtek a gyerekek, mindenki magában gondolta végig, miért adhat hálát, és milyen kéréssel fordul Jézus Krisztus, és az ő Édesanyja felé.

Hálaadás és könyörgés után dicsőítés „jár” Istenünknek: Mária-énekekkel és gitáros dalokkal imádkoztak tovább a gyermekek, majd az őket terelgető felnőttek, Rézművesné Niki és a Vidék Kincse munkatársai továbbkísérték őket Hodászra, Kántorjánosiba, ahol további élmények vártak rájuk.

Vasárnap cigány nyelvű Szent Liturgián vettek részt, ami már a következő hétvége „előíze” lehetett. Ekkor tartják ugyanis Máriapócson a katolikus cigányközösségek zarándoklatát. Idén a járványügyi helyzet nem teszi lehetővé, hogy nagy létszámban vegyünk részt a cigánybúcsún, de a 11 órai liturgiát megtartják, és élőben fogják közvetíteni.

Imádkozzunk, hogy jövő szeptemberben ismét sokan lehessünk együtt nemzeti kegyhelyünkön!

Szöveg és fotó: Orosz Rita/Máriapócs Nemzeti Kegyhely

Nyíregyházi Egyházmegye