306-ban Nagy Konstantin császár, Constantius Chlorus és Szent Ilona fia lépett a trónra a Római Birodalomban. A császár édesanyja 326-ban szentföldi zarándokútra indult. Végiglátogatta Palesztina szent helyeit, és templomot építtetett Betlehemben az Úr születésének helye fölé, és az Olajfák hegyén, a Mennybemenetel helyén. Azóta tartjuk a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepét.
A hagyomány szerint Jeruzsálemben a Golgotán megtalálta a Szent Keresztet és a szenvedés eszközeit. A helyet azért nem volt könnyű megtalálni, mert az üldözések idején egy Vénusz-szobrot állítottak föl a Golgotán, hogy aki Krisztus tiszteletéért odamegy, úgy tűnjék, Vénuszt tiszteli. Ezért a keresztények elkerülték a helyet, s az már majdnem feledésbe merült.
Amikor Ilona égi jel alapján rátalált a helyre, eltávolíttatott onnan mindent, ami a pogány kultuszhoz tartozott, és a mélybe ásatva egy sziklaüregben megtalálták a három keresztet. A megtalálás örömét csak az zavarta, hogy a kereszteket nem lehetett egymástól megkülönböztetni. Ott volt ugyan külön
Krisztus keresztjének felirata is, de nem lehetett meghatározni, melyik kereszthez tartozik. Az emberi tudatlanság isteni segítségre szorult. Történt, hogy a város egyik előkelő asszonya megbetegedett, és már a halálán volt. Makariosz jeruzsálemi püspök, amikor látta, hogy Ilona és a vele lévők nem tudják eldönteni, hogy a három közül melyik Krisztus keresztje, így szólt: Hozzátok ide a talált kereszteket, és Isten mutassa meg nekünk, melyik volt az Úré!
Ezek után hozzáérintették az asszonyhoz az egyik keresztet, dennem történt semmi. Hozták a másikat is, de akkor sem történt meg a kért gyógyulás. Amikor azonban odahozták a harmadik keresztet, az asszony kinyitotta a szemét, fölkelt, és sokkal fürgébben, mint betegsége előtt, járni kezdett. Visszanyerte egészségét és magasztalta Isten hatalmát. A császárné e jel láttán fogadalmának megfelelően azon a helyen, ahol az Úr keresztjét megtalálta, királyi pompával ragyogó templomot építtetett. A szegeket, melyekkel az Úr testét a fára szegezték, elvitte fiának, ezekből ő zablát és sisakot csináltatott, melyeket hadviselés közben viselt. A császárné az üdvöt hozó fa egy részét fiának adta, a másik részét ezüsttokba foglaltatta, és ott hagyta Jeruzsálemben. Ezt ma is nagy tisztelettel őrzik. A szent sír fölé templomot építettek, és az itt megtalált Szent Keresztet szeptember 14-én ünnepélyesen felmutatták az összegyűlt tömegnek. Innen ered a név: Szent Kereszt felmagasztalása. Azóta az egyház minden évben megünnepli ezt a napot – felemeli a keresztet, hogy rátekintsünk, és tudatossá váljék, hogy az Úr Jézus mit vállalt értünk, és nekünk, Krisztus-követőknek, milyen irányba kell haladnunk.
Készült: Diós István Szentek élete című műve alapján
Az írás megjelent nyomtatásban a Görögkatolikus Szemle 2013. szeptemberi számában.
Fotó: Polyákné Tóth Nóra, Videó: Gerner Attila, Pásztor Richárd, Polyákné Tóth Nóra
Nyíregyházi Egyházmegye





| H | K | SZ | CS | P | SZ | V | 
|---|---|---|---|---|---|---|
| 
 1  | 
 2  | |||||
3  | 4  | 
 5  | 6  | 
 7  | 
 8  | 
 9  | 
10  | 11  | 12  | 13  | 
 14  | 
 15  | 
 16  | 
| 
 17  | 18  | 19  | 20  | 21  | 
 22  | 23  | 
24  | 25  | 26  | 27  | 28  | 29  | 30  |