Liturgikus tanúságtétel Rókahegyen

Bevezetőjében elemezte a hitvallás külsőleges és belsőleges megnyilvánulásait. Majd életének olyan mozzanatait osztotta meg a hallgatósággal, amit meghatározónak érzett papi hivatásának kibontakozásában.

Papcsaládba született második gyerekként a  templombúcsú napján, a búcsúi Szent Liturgia alatt a nyírturai templom feletti parókián. Ebéd után a jelenlevő papok és a család döntésére megkeresztelték, így csak 5 óra hosszáig volt "pogány". Már kicsi korától szeretett imádkozni, ministrálni, "utánozni édesapja liturgikus mozdulatait".

Soha nem akart más lenni, mint pap! Tanulmányait Nyíregyházán, Budapesten és Rómában végezte. 42 évig tanított a Hittudományi Főiskolán, ahol a Liturgikus Tanszéket vezette. Lelkesen vallott a szertartások szeretetéről. Egész eddigi élete során igyekezett, hogy soha egyetlen szertartást se hagyjon el, sőt bővítse azok végzését minden szolgálati helyén, ahova a tanítás mellett rendelte a püspöke. Hiszen ezeken nem csak rá, hanem az összes résztvevőre árad a kegyelem.

Elhangzott mondataival is biztatta a jelenlevőket, hogy a Szent Liturgián túl jöjjenek az utrenyére, vecsernyére, a csodálatos egyéb szertartásokra, amelyeket röviden be is mutatott.

Tanúságtétele megható, hiteles és hitet erősítő volt.

Forrás és fotó: Nyíregyháza-Rókahegyi Görögkatolikus Egyházközség

Nyíregyházi Egyházmegye