Életének 95., papságának 61. évében Lucian Mureșan bíboros, a romániai görögkatolikus egyház nagyérsek-metropolitája szeptember 25-én délután visszaadta lelkét Teremtőjének. Élete utolsó napjaiban a romániai görögkatolikus egyház imában egyesült, amelyben lelki békét és a szenvedéshez kértek erőt számára.
Lucian Mureșan bíborost 2025. szeptember 5-én és 6-án személyesen is felkereste Claudio Gugerotti bíboros, a Keleti Egyházak Dikasztériumának prefektusa, Giampiero Gloder érsek, Románia és a Moldovai Köztársaság apostoli nunciusa, valamint Böcskei László nagyváradi megyéspüspök, a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia elnöke – mondta a Gyulafehérvár–Fogarasi Görögkatolikus Főegyházmegye sajtóirodája.
Balázsfalván tett látogatásán Gugerotti bíboros kiemelte Mureșan bíboros hitét és hűségét, valamint Róma és a Szentatya iránti ragaszkodását, és tolmácsolta számára a pápa apostoli áldását.
A nehéz napokban a romániai görögkatolikus közösség egésze főpásztorával együtt emelte fel szívét imában, kérve a Boldogságos Szűz Mária és a boldog vértanú püspökök közbenjárását egészségéért, békéért és lelki erejéért.
Az üldöztetéstől a bíborosi méltóságig
Lucian Mureșan 1931. május 23-án született a Máramaros megyei Fernezelyen (ma Nagybánya része), tizenkét gyermek közül tizedikként. Gyermekkorától érezte apapságra szóló hivatást. Asztalosként végzett, majd a kötelező katonai szolgálat után 1955-ben kezdte meg teológiai tanulmányait Gyulafehérváron, mivel a görögkatolikus egyház intézményeit 1948-ban felszámolta a kommunista hatalom. Negyedévesként azonban – az 1958–1959-es tanévben – kényszerítették arra, hogy négy görögkatolikus társával együtt hagyja el a teológiát, különben az intézmény bezárásával fenyegették meg.
A teológiáról való eltávolítása után kőművesként és kőbányai munkásként tartotta fenn magát, de papi hivatásáról soha nem mondott le. Titokban folytatta tanulmányait, majd 1964. december 19-én, az üldöztetések idején Ioan Dragomir segédpüspök szentelte pappá. E szolgálatot az állandó rendőrségi megfigyelés ellenére teljes odaadással végezte: szentségeket szolgáltatott ki, katekéziseket és lelkigyakorlatokat tartott, sokszor éjszaka, titokban. Emellett a papi hivatásra készülő fiatalok képzését is vállalta, biztosítva így az egyház túlélését 1989-ig.
Fotó: a romániai görögkatolikus egyház honlapja
A rendszerváltozás után, amikor a görögkatolikus egyház ismét szabadon működhetett, gyorsan emelkedett az egyházi szolgálatban: Szent II. János Pál pápa 1990-ben nevezte ki Máramaros püspökévé, majd 1994-ben a Gyulafehérvár–Fogarasi Egyházmegye érsekévé és a romániai görögkatolikus egyház metropolitájává. 2005-ben XVI. Benedek pápa nagyérsekké nevezte ki, 2012-ben pedig bíborossá kreálta. Ő volt a harmadik romániai görögkatolikus főpásztor, aki a kommunista üldözések idején tanúsított hűsége után elnyerte a bíborosi méltóságot, Iuliu Hossu és Alexandru Todea után..
Lucian Mureșan bíboros mindig különös tisztelettel emlékezett Márton Áron püspökre, akit példaképének és lelki irányítójának nevezett: „Márton Áron az én püspököm volt. Amíg csak élek, ő marad számomra a legfőbb tanácsadó és lelki vezető.”
Ahogyan ő maga vallotta Márton Áronról, mostantól Lucian Mureșan bíboros is példaként marad meg egyháza és az egész katolikus világ számára: a hit, a hűség és a főpásztori nagyság maradandó tanúságaként.
Fotók: Fundatia Corneliu Coposu, L'Osservatore Romano, egco.ro, bisericaromanaunita.ro
Forrás és indexfotó: romkat.ro
Nyíregyházi Egyházmegye
H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
29 |
30 |