PANNÓNIA KÁVÉHÁZ
Egy segélyszervezet tagja a RÁszoruló(k)ról
Az alábbiakban Pászor Gergely egyházmegyei karitászigazgató-helyettes gondolatait olvashatják a rászorulókról, mely a Nyíregyházi Egyházmegye Püspöki Hivatalának hétkezdő imádságán hangzott el.
RÁszoruló,
aki a hétfőt úgy kezdi, hogy már csak 4 nap és péntek…
…és az is, aki csak a munkájának él…
aki munkáját nem tudja hivatásként megélni...
aki nem talál örömet a mindennapokban…
…és az is, aki nem keres…
aki sehol sem érzi magát biztonságban…
…és az is, aki nem tud biztonságot adni…
aki folyamatosan az erejét fitogtatja…
…és az is, aki nem meri megmutatni azt…
aki nem tud pihenni…
…és az is, aki nem tud hatékonyan dolgozni…
akinek nincs otthona…
…és az is, aki otthon nincs igazán otthon…
aki nem tapasztalta meg az adás, ajándékozás örömét…
…és az is, aki nem tud elfogadni…
aki mindig nyerni akar…
…és aki már nem akar semmiben sem nyerni…
akinek fontos, hogy mindig igaza legyen…
…és az is, aki már a jogos igazáért nem tud/képes kiállni/harcolni
aki visszaél a hatalmával…
…és az is, aki kerüli a hatalmat…
aki nem tud szolgálni…
…és az is, aki nem tudja, hogy milyen jó, ha szolgálnak neki…
akit nincs aki öleljen…
…és az is, aki nem képes ölelést adni…
aki nehezen dönt…
…és az is, aki mindig gyorsan akar dönteni…
aki mindent kontrollálni akar…
…és az is, aki semmit…
aki fél gyengének lenni…
…és az is, aki nem is tud…
aki mindig nagyon hangos…
…és az is, aki sosem az…
aki álarcok mögé bújik…
…és az is, aki már nem tudja, hogy melyik is az igazi arca…
aki fél a konfliktusoktól…
…és az is, aki körül csak az van…
aki nem tudja, hogy a konfliktus az értelmes, mindannyiunkat előre vivő vita…
…nem pedig személyes támadás…
…aki nem tudja, hogy a másik nézőpontja a sajátomat gazdagít(hat)ja…
aki fél mások véleményétől…
…és az is, aki nem mer őszinte véleményt mondani…
akitől nem lehet kérdezni…
…és az is, aki kérdezni sem mer…
aki kérni sem mer…
…és aki (magából) adni sem mer…
aki kér, de nem hallják meg…
…aki beszél, de nem figyelnek rá…
…és az is, akihez ha beszélnek, nem figyel…
akit nem hallgatnak meg…
…és az is, aki képtelen hallgatni…
aki nem tud megbocsátani…másnak vagy magának…
…és az is, akinek még soha nem bocsátottak meg úgy igazán…
aki 2x meggondolja, hogy mit és hogy mondjon…
…és az is, aki nem…
aki hordoz magában olyat, amiről nem mer vagy nem tud beszélni…
…és az is, akinek mindegy, hogy miről beszél…
aki nem kapott elég figyelmet…
…és az is, aki képtelen figyelni a másikra…
aki fél dühösnek lenni…
…és az is, aki ha dühös, agresszív…
aki fél, esetleg szorong…
…aki a félelmeit nem meri közel engedni magához…
aki fél az élettől, az öregedéstől, a haláltól…
…és az is, akinek még nincs haldokló melletti fájdalmasan szép elmúlás élménye…
aki nem tud vagy fél elengedni…
…és az is, aki mindent könnyen elenged…
aki nem mer tenni a vágyaiért…
…és az is, akinek már nincsenek vágyai…
aki rosszul bánik másokkal…
…aki rosszul bánik magával…
aki kevesebbnek érzi magát a többiektől…
…és az is, aki (mindenkinél) többnek…
aki harcol még a figyelemért, címekért, pozíciókért…
…és az is, aki már semmiért sem harcol…
aki csak vágyakozni tud…
…és az is, aki vágyakozni sem mer…
aki tele van ítélettel…
…és az is, akit el- vagy megítélnek…
aki skatulyáz…
…és az is, akit beskatulyáznak…
akinek nincs igaz barátja…
…és az is, aki nem igaz barát…
aki nem mer gyermek lenni…
…és az is, aki már nem tud/nem képes rá…
aki elfelejtette a játék felszabadító örömét…
…és az is, aki mindent játéknak tart...
aki az Ünnepen egyedül érzi magát…
…és az is, aki nem tud egyedül lenni...
aki nem találja a helyét az életben…
…és az is, aki nem keresi…
aki nem érti a viccet...
…és az is, aki mindenből azt csinál…
az is, aki ezeket mind összeszedte Nektek...
és rászoruló, Ránk szoruló az Isten is…
…a kezünkre, lábunkra, szánkra, fülünkre... és a szívünkre is…
Pásztor Gergely
